A Bank of Japan (BoJ) monetáris tanácsa pénteken véget ért, kétnapos kamatdöntő ülésén mínusz 0,1 százalékon hagyta a betéti rátát, és nem változott az a cél sem, hogy a tízéves japán államkötvény hozamát zéró szint körül tartsák.
Az állampapírok vásárlásának éves keretösszegét továbbra sem korlátozza a jegybank. A rövid lejáratú váltók és vállalati kötvények vásárlására szánt összeget 20 ezer milliárd jenen hagyta, az ingatlanbefektetési alapok (J-REIT) és az indexkövető, tőzsdén kereskedett befektetési alapok (ETF) esetében pedig maradt a 180 milliárd, illetve 12 ezer milliárd jenes keret.
A tanácskozás után kiadott közleményében a központi bank megerősítette, hogy folytatja mennyiségi és minőségi enyhítési programját az államkötvények hozamgörbéjének ellenőrzésével a 2 százalékos inflációs cél elérésének és stabil fenntartásának érdekében. Jelezte, hogy szoros figyelemmel kíséri a koronavírus-járvány hatásait, és szükség esetén habozás nélkül újabb monetáris lazító intézkedéseket tesz. A jegybank arra számít, hogy a rövid és hosszú távú irányadó kamatlábak a jelenlegi vagy alacsonyabb szinten maradnak.
Friss élelmiszerek nélkül számolva a fogyasztói árak a 2021-es pénzügyi évben 0,6 százalékkal, a 2022-esben 0,9 százalékkal, a 2023-asban pedig 1,0 százalékkal emelkedhetnek. Áprilisban a folyó pénzügyi évre még csak 0,1 százalékos emelkedésre számítottak, a következő évre pedig 0,8 százalékot vártak. Az 2021-es inflációs várakozás jelentős, 0,5 százalékpontos emelését az energiaköltségek és a nyersanyagárak közelmúltbeli megugrásával magyarázták.
A jegybanki elemzők arra számítanak, hogy a japán gazdaság teljesítménye valószínűleg javulni fog a járvány hatásainak fokozatos enyhülésével, és a védőoltási kampány felgyorsításának köszönhetően élénkülni fog a kereslet. Figyelmeztettek azonban arra is, hogy a kilátások rendkívül bizonytalanok, mivel a hazai és külföldi gazdaságokat befolyásolhatják a világjárvánnyal kapcsolatos fejlemények.
A jegybank főbb vonalaiban ismertette azt az új programját, amelynek célja, hogy az éghajlatváltozás elleni küzdelem finanszírozását erősítse. Az idén induló, 2030-ig tartó program részeként a Bank of Japan devizatartalékainak felhasználásával hosszú lejáratú, nulla kamatozású hiteleket nyújt azoknak a bankoknak, amelyek zöld és fenntarthatósággal kapcsolatos projekteket közvetlenül vagy kötvényvásárlás révén finanszíroznak.
A jegybank több mint nyolc éve, 2013 áprilisában indította el agresszív monetáris lazítási politikáját, hogy kihúzza a világ harmadik legnagyobb gazdaságát a deflációs spirálból. A 2 százalékos inflációs célszámot csak a 2014-es pénzügyi évben sikerült elérni és meghaladni.
Január-márciusban Japán bruttó hazai terméke az előző három hónaphoz képest 1,0 százalékkal, a tavalyi első negyedévhez képest pedig 1,3 százalékkal csökkent. Elemzők arra számítanak, hogy a japán gazdaság teljesítménye a második negyedévben is csökkent, de a harmadikban már nőni fog.
