A PSC a szavazatok 23 százalékával végzett az élen, ezzel 33 mandátumhoz jutva a 135 fős autonóm parlamentben. A pártnak 2006 óta ez a legeredményesebb választási szereplése Katalóniában.
Második és harmadik helyen az eddigi függetlenségi kormánykoalíciót alkotó Katalán Köztársasági Baloldal (ERC) és az Együtt Katalóniáért (Junts pel Catalunya) került be a parlamentbe. Előbbi 21 százalékos támogatottsággal szintén 33 mandátumhoz jutott, utóbbi 20 százaléknyi szavazattal 32 mandátumot szerzett.
A törvényi előírások szerint húsz napon belül megalakuló parlamentbe összesen nyolc pártot juttattak mandátumhoz a szavazók.
Legrosszabb választási szereplését tudhatja maga mögött a konzervatív Néppárt (PP), amelynek eddig négy mandátuma háromra csökkent, és az Állampolgárok (Ciudadanos) liberális középpárt, amely 36 mandátumából hatot tudott megtartani.
Ahogy azt a választást megelőző közvélemény-kutatások is jelezték, egy párt sem tud önállóan kormányt alakítani, mert nem szerezte meg az ahhoz szükséges 68 mandátumot.
A 2017-es katalán választások utáni hasonló helyzet alakult ki, akkor az Állampolgárok győztek, de többséget nem nyertek. A katalán függetlenséget képviselő pártok összefogásával megalakulhatott a Quim Torra vezette új kormány.
A függetlenségi pártok erősorrendjét megváltoztatta a most lezajlott választás: az ERC megelőzte az Együtt Katalóniáért pártot. Utóbbi az egyoldalú elszakadás híve, előbbi azonban elengedhetetlennek tartja a spanyol állammal egyeztetett népszavazás megrendezését és kellő társadalmi felhatalmazás megszerzését a különváláshoz.
A koronavírus-járvány miatt rendkívüli biztonsági intézkedések mellett megrendezett választáson minden korábbinál kevesebben mentek el szavazni, az 5,6 millió választásra jogosult 53,6 százaléka adta le voksát.
