2019. december 12. - Gabriella
Küldő neve: Címzett neve:
Küldő e-mail: Címzett e-mail:
Üzenet (opcionális):
Az USA és Kína között zajló kereskedelmi háborút egy sor színes karakter és számtalan izgalmas fordulat jellemzi. De a hangos és látványos civakodás mögött egy sokkal komolyabb harc húzódik meg, mely a globális gazdasági vezető szerepért folyik, és amelynek mindkét fél számára komoly biztonságtechnikai következményei vannak.
2019. augusztus 8. csütörtök 07:02 - HírExtra
 A fő hadszíntér a technológiai ipar lett, így a félvezetőgyártást érdemes szemmel tartani, mert az itt sorra kerülő hadműveletek más ágazatokra is hatással lesznek. Bill McQuaker,a Fidelity International Multi Asset portfólió menedzsere epizódonként vezet minket végig a szappanoperán.

Fő célok


A stratégiát sokan összetévesztik a taktikával, főleg amikor az USA és Kína közötti kereskedelmi háborúról van szó. Azonban a vita pontos értelmezéséhez és végső soron a két gazdasági világhatalom hosszú távú viszonyának előrejelzéséhez külön kell választanunk és pontosan definiálnunk kell e két fogalmat.

A kereskedelmi háború megértéséhez tisztában kell lennünk azzal, hogy milyen végeredményt szeretne elérni az Egyesült Államok. Ha az USA célja mindössze annyi lenne, hogy javítsa a fizetési mérlegét – ez úgy lenne elérhető, ha Kína több szójababot vagy olajat vásárolna –, akkor a vámok kivetése mint taktika legalábbis rövid távon ezt a célt szolgálhatná azáltal, hogy vásárlási szokásainak megváltoztatására kényszeríti Kínát.

De ha az USA-nak van egy nagyobb, stratégiai célja is – mely nem más, mint Kína elgyengítése, és annak megakadályozása, hogy Kína új világrendet alakítson ki, melynek ő áll a középpontjában –, akkor talán Trump egykori tanácsadójának, Steve Bannonnak van igaza, és a vámok csupán „szimbólumai annak a nagyszabású kereskedelmi háborúnak, mely az országaink között zajlik”.

A szappanopera

Strategy: A history című könyvében Lawrence Freedman hadtörténész úgy fogalmaz, hogy a stratégiát „szappanoperaként kell felfognunk, melyben állandó szereplőkkel, több epizód során bontakozik ki a cselekmény”. Ha ezt a metaforát rávetítjük a most zajló kereskedelmi háborúra, nem lesz nehéz felfedeznünk a szövevényes cselekményt és a színes karakterekből álló szereposztást. Az egyik főszereplő az amerikai elnök, a maga erőből politizáló retorikájával és szokatlan stílusával, egy másik pedig Peter Navarro, a Fehér Ház kereskedelmi és gyáripari főtanácsadója. Ő írta a Death by China című könyvet, és ő rendezte az azonos című, 2012-es dokumentumfilmet is.

Bár a közelmúlt eseményei nagy törésnek tűnhetnek Barack Obama elnök korábbi, csendesebb stílusához képest, Trump elődje sem riadt galambként figyelte Kína törekvéseit. Vezetése alatt az Elnöki Tudományos és Technológiai Tanács javaslatokat dolgozott ki „a kínai ipari politika megvalósulásának megakadályozására és erőteljes válaszlépésekre” a félvezető-gyártás területén, mely „veszélyt jelent az USA nemzetbiztonságára”.

Ez a kétpártiság ma is érvényesül, és az USA Képviselőháza májusban 414-0 arányban megszavazta a Tajvan és az USA szorosabb katonai és gazdasági viszonyát célzó Taiwan Assurance törvényt. Ennek szövege konkrétan megemlíti Kína „átfogó katonai modernizálási kampányát, melynek célja a Nemzeti Felszabadító Hadsereg hatalomérvényesítő erejének növelése”.

A befektetők természetes módon elsősorban a vámokra koncentrálnak, mivel ezek közvetlen hatással vannak a piaci hangulatra, és potenciális gazdasági következményekkel is járnak. Csakhogy Kína hatalmi törekvései nem csupán a kereskedelem területén nyilvánulnak meg: ide tartozik a Dél-kínai-tengeren folytatott katonai erődemonstrációk sora és a diplomáciai kakaskodás is.

Ez utóbbira példa, hogy az USA visszahívta a nagykövetét Panamából, a Dominikai Köztársaságból és El Salvadorból, miután azok Kína melletti szolidaritásuk jeleként nem ismerték el Tajvan szuverenitását – talán azért, hogy ezzel előnyöket csikarjanak ki maguknak Kína Egy öv, egy út programja során. A jelenlegi helyzetet sokan hasonlítják a Reagan elnök és Japán között a 80-as években zajlott kereskedelmi kötélhúzáshoz, csakhogy az leginkább az USA iparának védelméről szólt, és nem volt közvetlen nemzetbiztonsági vonatkozása.

Félvezetőgyártás és a stratégia

A félvezetőgyártás területét kiemelt figyelemmel kell kísérni; Kínának az USA-ból érkező chipektől való függősége gátolhatja saját ökoszisztémájának fejlődését, ide értve az 5G technológiát is. A chipek iránt az elmúlt években ugrásszerűen megnőtt kínai kereslet arra is utalhat, hogy Kína készleteket halmoz fel ebből az alkatrészből, arra számítva, hogy az USA egy napon beszünteti a szállításokat.

„A napról napra változó hírek közepette a befektetőken meg kell próbálniuk a vámok rövid távú rendeződése vagy növekedése által előidézett piaci volatilitáson túlra tekinteni, mivel ezek a fejlemények vélhetően csupán az érintett felek tágabb stratégiai céljait szolgálják. Bár a választási ciklusok következtében a szereplők, és így az alkalmazott taktika is minden bizonnyal változni fog, az erőfeszítések stratégiai iránya a jelek szerint sokkal határozottabb és tartósabb lesz majd”- teszi hozzá Al-Hilal István, CFA, a Fidelity International magyarországi és romániai értékesítési igazgatója.
Forrás: fidelity
Kapcsolódó cikkeink
További cikkeink
Legfrissebb hírek
Legolvasottabb hírek
Legfrissebb írásaink
Legolvasottabb írásaink
Szavazás Gazdaság / HR témában
Ön miként vélekedik a magyar gazdaságról?
A gazdaságunk szárnyal, határ a csillagos ég!
A gazdaságunk bár a levegőben van, magassága legfeljebb másfél méter, sebessége egy csigával azonos.
A gazdaságunk valaha szárnyalt, jelenleg a sütőben sül, zöldségkörettel.
A reformok működnek
ÁLLÍTSA BE A DÁTUMOT ÉS MEGTUDJA MI TÖRTÉNT AZNAP A VILÁGBAN
A HírExtra különleges időgépével nem csupán egyetlen hírre, de az adott nap teljes híranyagára rátalálhat, az oldal fennállása óta.
Dátum: - - Idő: -
FOTÓTÁR
Felkapcsolták a margitszigeti futókör LED-világítását