A pápa jóváhagyta a magyar püspök boldoggá avatását
XVI. Benedek pápa pénteken jóváhagyta Meszlényi Zoltán vértanú püspök boldoggá avatását - áll a Magyar Kurír katolikus napilap honlapján.
2009. július 3. péntek 21:02 - HírExtra
Mint írták, Angelo Amato érsek, a Vatikán Szenttéavatási Kongregációjának prefektusa előterjesztette a pápának a kongregáció által elismert boldoggá, illetve szentté avatandók névsorát. Közöttük szerepel Meszlényi Zoltán néhai esztergomi segédpüspök is. XVI. Benedek pápa felhatalmazta Amato érseket a nevek nyilvánosságra hozatalára.
A katolikus napilap értesülései szerint a boldoggá avatás időpontjáról a későbbiekben döntenek. Erdő Péter bíboros, prímás, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke 2008. június 11-én, az általános kihallgatáson nyújtotta át XVI. Benedek pápának az 1951-ben vértanúhalált halt Meszlényi Zoltán esztergomi segédpüspök boldoggá avatási eljárásának positióját, azaz végleges összefoglaló dokumentumait.
Meszlényi Zoltán Lajos 1892. január 2-án született Hatvanban. Esztergomban a bencés gimnáziumban érettségizett, majd pártfogója, Vaszary Kolos bíboros, hercegprímás, esztergomi érsek Rómába küldte, ahol teológiát tanult a Collegium Germanico-Hungaricumban. 1915. október 28-án szentelték pappá.
1917-től Csernoch János bíboros, hercegprímás megbízásából a prímási palotában dolgozott. 1931-ben lett a főkáptalan tagja, nógrádi és honti főesperes, majd a káptalan helynöke volt.
XI. Piusz pápa kinevezése nyomán, 1937. október 28-án Serédi Jusztinián bíboros, hercegprímás, Breyer István győri megyéspüspök és Kriston Endre püspök Sinope címzetes püspökévé szentelte. Ettől kezdve a mindenkori hercegprímás, esztergomi érsek segédpüspöke lett.
Amikor az állambiztonsági szervek Mindszenty József bíborost, hercegprímást 1948. december 26-án letartóztatták, majd koncepciós perben elítélték, a kinevezett érseki helynököt, Drahos Jánost pedig megölték, ő lett az esztergomi érseki helynök.
Meszlényi Zoltánt 1950. június 29-én 17 óra 30 perckor hurcolták el esztergomi lakásáról az állambiztonsági szervek emberei. A kistarcsai internáló táborba került, ahol elkülönítve őrizték és kínozták. A kínzások, ütlegelések és végkimerülés következtében, 1951. március 4-én halt meg. Hamvait a rákoskeresztúri Új köztemető területén helyezték el. 1966. június 24-én földi maradványait exhumálták és az esztergomi bazilikában helyezték örök nyugalomra.
Forrás: MTI
