2024. április 19. - Emma
Küldő neve: Címzett neve:
Küldő e-mail: Címzett e-mail:
Üzenet (opcionális):

Íme a jövő: a kapitalista Kuba és a szocialista USA!

A válságtól sújtott Amerikában hatalmas változások következhetnek be az elkövetkező hónapokban. Kuba kénytelen felpörgetni a gazdasági reformokat, míg Obama „szocialista intézkedéseket” tervez.
2009. március 11. szerda 19:09 - Kesjár Norbert
Az elnök megerősítette hatalmát

Raúl Castro kubai elnök az állami apparátus átszervezésével az elmúlt ötven év legmélyebb politikai változását indította el a napokban.

Castro a kormányreform keretében összesen tizenegy minisztert váltott le, négy minisztériumot összevont. Ezzel a legfelső kormányzati szinten tucatnyi helyen jelentett be változást annak érdekében, hogy a kormány „szilárdabb legyen és jobban működjön”.
Valójában természetesen arról van szó, hogy bátyja, Fidel Castro embereit sorra cseréli le a saját, megbízható munkatársaira.

A két legfontosabb személycsere Carlos Lage gazdasági és Felipe Pérez Roque külügyminiszter leváltása volt. Mindkét tisztségviselő Fidel Castro legbensőbb köréhez tartozott már hosszú évek óta.

Lage nevéhez fűződik az amerikai dollár használatának, a magánvállalkozások létesítésének és a külföldi tőkebeáramlás lehetőségének a megteremtése, melynek köszönhetően a karibi szigetország átvészelte a kilencvenes éveket a szovjet blokk széthullását követően is.

Pérez Roque leváltását pedig azért is fogadták sokan értetlenkedve, hiszen hivatali mandátuma alatt Kuba az elmúlt fél évszázad legnagyobb külpolitikai sikereit könyvelhette el: mára már a legtöbb latin-amerikai ország kiáll Kuba mellett, így Havanna kiléphetett a nemzetközi elszigeteltségből, emellett az Európai Unióval és Mexikóval is normalizálódott a viszonya, valamint Oroszország és Kína személyében is szövetségesre talált.

Raúl Castro szerint azonban e személyek fölött is eljárt az idő. Az elnök ezekkel az intézkedésekkel a tavaly meghirdetett gazdasági reformokat akarja felgyorsítani, ugyanis a nehézkes, lassan cselekvő állami adminisztrációt (s persze elsősorban a minisztériumokat) okolja azért, mert ezek késedelmet szenvednek.

Kuba kórházban lévő, „igazi vezetője”, Fidel Castro – egy internetes hírportál szerint – „egészségesnek” nevezte a változtatásokat.

A „régi gárda” leváltása jelentős lépés a szocialista Kuba történelmében, mert ezzel megnyílhat az út az újabb reformok, a piaci nyitás szélesítése és a demokratikus intézmények kiépítésé felé.

Az állami átszervezés azonban csak az első lépés, melyet valós gazdasági átalakulásnak is követnie kell. (S ezek segítségével talán az emberi jogi és demokratikus intézményrendszerekkel kapcsolatos nemzetközi elvárásoknak is meg tud majd felelni idővel a karibi állam.)

Lazulnak a korlátozások

A Raúl Castro által meglépett kormányzati átszervezés így egybeesik az Egyesült Államokkal való kapcsolatok javításának lehetőségével, hiszen a napokban a washingtoni képviselőház után a szenátus is igent mondott bizonyos korlátozások feloldására.

Az amerikai kongresszus azokat a megszorításokat szüntette meg a Kubával fenntartott kapcsolatokban, amiket még a Bush-kormány rendelt el.

A javaslatot két kubai származású amerikai szenátor terjesztette elő, miután biztosítékokat kaptak az Obama-kormánytól arra, hogy a könnyítések nem vezetnek az 1961 óta fennálló Kuba-ellenes kereskedelmi embargó teljes eltörléséhez.

A törvény szerint a kubai származású amerikai állampolgárok ezentúl évente egyszer elutazhatnak a szigetországba (eddig háromévente lehetett menni, s akkor is csak két hétre és kizárólag a családtagokhoz), és több pénzt küldhetnek haza a rokonaiknak. A jogszabályban egyúttal megkönnyítették a gyógyszerek és az élelmiszerek küldését is.

Barack Obama amerikai elnök már jelezte, hogy alá fogja írni a törvényt. Egyben azt is közölte, hogy továbbra is egyetért az embargó fenntartásával, amelyet csak akkor oldana fel, ha a havannai kormány jelentős változtatásokat léptetne életbe, például demokratikus választásokat tartana.

Obama ezenkívül megerősítette, hogy továbbra is nyitott a kubai vezetéssel való párbeszédre. Raúl Castro ezt üdvözölte és egyben ugyancsak közölte, hogy kész a párbeszédre, sőt, ennek érdekében nem támaszt előzetes feltételeket sem.

Megvan tehát a nyitottság mindkét fél részéről. Talán most több esély van a kapcsolatok normalizálására, mint a Bush-adminisztráció idején. Ez azonban nem csupán a két elnökön múlik.

Mit szól ehhez a szoros szövetséges?

Fidel él?
„Gyalogolni volt Havannában” – mondta Chávez a minap egy nyilvános rendezvényen. „Fidel Castro, akiről sokan mondták, hogy a végét járja, Fidel mindnyájunkat meglepett, és tudják, mit tett? Elment sétálni. Látták őt. Hiszen ez Fidel, aki Havannában sétál! Csoda történt! Az emberek sírtak” – mondta meghatódva Chávez. Azt nem tudni, hogy a kubai főváros mely részében és mikor sétált az idős kubai vezető és a kubai kormány sem erősítette meg a séta hírét, mert a 82 éves vezető egészségi állapota továbbra is államtitok Kubában.
Forrás: MTI.
Kuba – és személyesen Fidel Castro – politikai-gazdasági szövetségese és közeli barátja a venezuelai elnök, Hugo Chávez.

Az utóbbi időben Chávez tölti be a latin-amerikai térségben azt a szerepet, ami évtizedeken keresztül Castro sajátja volt. Az idős kubai vezető egészségi állapota az utóbbi időben nagyon megromlott, ezért nem tud részt venni a napi politikában, de ennek ellenére rendszeresen konzultál Hugo Chávezzel. A legutóbbi hírek szerint Obama politikáját és a világgazdasági válságot is megvitatták már.

Az amerikai-kubai kapcsolatokba tehát nagymértékű beleszólása van Cháveznek is.

Márpedig a venezuelai elnök az utóbbi években nyíltan USA-ellenes politikát folytatott. Elég, ha csak a tavalyi kölcsönös nagykövet-kiutasításokra gondolunk. De a kétoldalú viszonyt tovább terhelték a Washington által kiadott, különböző témájú jelentések is, melyek szerint Venezuela sem a kábítószer-kereskedelem elleni harc, sem az emberi jogok előmozdítása terén nem felel meg a nemzetközi követelményeknek.

S bár Chávez is nyitott az Obamával való tárgyalásokra, nemrég megemlítette, hogy „nem számít alapvető változásra” a két ország viszonyában.

Az ideológiai nézetkülönbségeket mutatja az is, hogy – egy, a közelmúltban készült tévéinterjúban – a venezuelai elnök néhány „hasznos tanáccsal” is ellátta amerikai kollégáját.

„Ahelyett, hogy folyamatosan hazugsággal és cinizmussal támad minket az Egyesült Államok, jobban tenné, ha az onnan eredő gazdasági válság megoldását keresné. Be kell látniuk, hogy a kapitalizmus megbukott, és a szocializmus az egyetlen járható út a béke és fenntartható fejlődés irányába".

Ezért Chávez szerint nem elképzelhetetlen, hogy az Egyesült Államok is a szocializmus útjára lépjen, akár forradalom útján, hiszen véleménye szerint „az észak-amerikai hatalom már a végét járja", s megemlítette a válság negatív hatásait. Főként az egyre növekvő munkanélküliségre célzott, kiemelve, hogy Venezuelában esetében nem lehet erről beszélni, mert az utóbbi időben ott éppenséggel csökkent ez a mutató.
Kapcsolódó cikkeink
További cikkeink
Legfrissebb hírek
Legolvasottabb hírek
Legfrissebb írásaink
Legolvasottabb írásaink
Szavazás Külföld témában
Mit várhatunk Joe Biden elnökségétől?
Visszatér a józan ész a Fehér Házba
Újra jön a neoliberalizmus
Semmi nem változik
Biden megbuktatja az európai féldemokráciákat
ÁLLÍTSA BE A DÁTUMOT ÉS MEGTUDJA MI TÖRTÉNT AZNAP A VILÁGBAN
A HírExtra különleges időgépével nem csupán egyetlen hírre, de az adott nap teljes híranyagára rátalálhat, az oldal fennállása óta.
Dátum: - - Idő: -
FOTÓTÁR
Felkapcsolták a margitszigeti futókör LED-világítását