"Magyarország térségismeretének és következetes külpolitikájának köszönhetően, a magyar szakértelem, illetve a balkáni régió stabilitása és fejlődése iránti elkötelezettség elismeréseként kapott meghívást a testületbe" - tartalmazza a közlemény.
"A csoportot a térség fejlődése iránt elkötelezett államok alkotják; munkájában 15 ország - az Egyesült Államok, Németország, Egyesült Királyság, Franciaország, Olaszország, Ausztria, Csehország, Svédország, Törökország, Finnország, Belgium, Dánia, Szlovénia, Svájc és Magyarország -, valamint az Európai Unió Tanácsa, az Európai Bizottság és a NATO képviselői vesznek részt" - olvasható a kommünikében.
A tájékoztatás szerint a csoport tagjainak közös törekvése a délkelet-európai térség békéjének és stabilitásának előmozdítása, a nyugat-balkáni államok közötti, az 1990-es évek konfliktusait meghaladó jószomszédi együttműködés kialakításának és az európai jövőnek a biztosítása.
A dokumentum arra is kitér, hogy az ISG folyamatosan figyelemmel kíséri az Ahtisaari-terv elveinek és elképzeléseinek megvalósítását, a demokrácia és a jogállamiság, illetve a működő piacgazdaság kiépítésének folyamatát, a multietnikus Koszovó megteremtését, s azt ajánlásaival segíti.
Az ISG alakuló ülésén határozott a koszovói nemzetközi polgári jelenlét vezetőjének személyéről: a megbízatást Pieter Feith, az Európai Unió koszovói különleges képviselője kapta.
Az orosz külügyminisztérium a nap folyamán tiltakozott az ISG megalakulása ellen, azt állítva, hogy az megsérti az ENSZ korábbi döntéseit. Ezt megelőzően Szerbia nyújtott be hivatalos tiltakozást a csoport megalakítása ellen.
