2024. március 28. - Gedeon, Johanna
Küldő neve: Címzett neve:
Küldő e-mail: Címzett e-mail:
Üzenet (opcionális):

Kérem igazolja magát!

Az országgyűlés hétfői ülésén – ahol úgy tűnik egy nap alatt zavarták le az egész éves munkát – megszavazták a rendőrségi törvényben életbe lépő változásokat is. A törvénymódosításhoz javaslatokat benyújtó Magyar Helsinki Bizottság jogászával,
2007. december 19. szerda 17:30 - Tálos Lőrinc
Ezentúl a rendőrnek már az igazoltatás előtt közölnie kell a nevét, és az intézkedés indokát. Ez a változás összhangban áll a Helsinki Bizottság kívánalmaival?
Ezzel kapcsolatban a hatályos jogszabály is azt mondja – amit nem nagyon alkalmaznak – hogy az állampolgárt napszaknak és életkornak megfelelően kell köszönteni, de csak külön kérésre és utólag kell pontosítani, hogy milyen okból van az igazoltatásra szűkség. Ez előre kerül, a név közlésével együtt, amit szintén csak kérelemre volt köteles a rendőr közölni. Ez önmagában üdvözlendő és helyes változás.

Nem találni a törvénymódosítás szövegében arra utaló részt, hogy milyen esetekben igazoltathat a rendőr. Ez továbbra is az intézkedőkre van bízva, nincsen pontosabban megfogalmazva. Korábbi álládfoglalásaik értelmében, továbbra is hiányosságot látnak az új normaszövegben?

Ezt problémásnak látjuk. Ez a rész az eredeti normaszövegben is csak egy rövid félmondat. Most valamelyest bővül, de az, hogy pontosan milyen konkrét körülmények vezethetnek oda, hogy a közbiztonság védelmére való hivatkozással, igazoltatásra kerül sor, azt a rendőrnek ezután sem kell közölnie. Gyakorlatilag a rendőr választja ki a módosított szövegben szereplő rövid felsorolásból, hogy mire hivatkozik. Ez még mindig nem elég pontos, és nem elég jó körülírása annak, hogy miért szükséges az igazoltatás. Ez nem elegendő, a rendőr még mindig szabadon, tetszése szerint tudja ezt az eszközt alkalmazni. Évente több millió ilyen intézkedés van, fölöslegesen.

Ez más országokhoz képest sok, kevés, vagy arányos számú intézkedésnek számít?

Kirívóan magas. Többszöröse más országokénak.

Más szempontból megfelelő változásnak tartják a törvénymódosításban foglaltakat?

A panaszjogról való felvilágosítás hozzásegíthetne az igazoltatások körüli helyzet rendeződéséhez. Erre a rendőr továbbra sem köteles. Továbbá szerencsésnek tartanánk ha az intézkedés alá vont személy igazolást kapna az intézkedésről. Ez sem kötelező a jövőre nézve, a mostani szöveg szerint sem. Hasznos lenne, ha a rendőr papírral is tudná igazolni, hogy hol, hogyan és milyen indokból történt az intézkedés. Ez olyan szempontból is érdekes, hogy ezeket az adatokat majd törölni kell, ha nem használják fel a továbbiakban más eljáráshoz. Az lenne a szerencsés, ha mindig más eljárással összefüggésben merülne fel az igazoltatás. Ha erről igazolást kapna az állampolgár ellenőrizni tudná, hogy a rendőrség mennyi ideig őrzi az ő adatait.

Változás történt abban is, hogy bármely fényképes igazolvánnyal, illetve ismerős szóbeli igazolásával is igazolhatja magát az állampolgár.

Ez elvileg a mostani szabályozás szerint is járható út. Az a szabályozás lényege, hogy szükségesnek, célhoz kötöttnek és arányosnak kell lennie az igazoltatásnak. Nyilvánvalóan úgy arányos az intézkedés, ha más megfelelő dokumentumot, vagy más személy közlését is el lehet fogadni. Elvileg ez a mostani szabályok szerint is működhetne, de valóban helyes lépés, ha ez a lehetőség magában a normaszövegben is szerepel. Nem mindegy, hogy szövegszerűen tartalmazza a jogszabály, vagy általános elvek szintjéről lehet csak levezetni. Sokkal egyértelműbb helyzetet teremt. Adott esetben, ha a jogszerűség kérdése merül fel az intézkedéssel kapcsolatban, sokkal megnyugtatóbb ha a normaszöveg félreérthetelen eligazítást nyújt.



Pontosan meghatározásra került, hogy milyen azonosítókat kell viselnie az intézkedő rendőrnek. Ebben a kérdésben is élt a véleményével a Helsinki Bizottság. Visszaköszönnek a változásokban a javaslataik?

Ezzel komoly problémánk volt 2006 szeptember-októberben, amikor különféle hivatkozásokat hallhattunk, miért nem volt aktuális az intézkedő rendőröknek az azonosító szám egyértelmű viselése. Most már jogszabály rendezi a kötelező formáját, típusát és a viselés módját, az önmagában üdvözlendő. Nyilván egy előrelépés, álláspontunk szerint jó irányba történtek a változások.

Úgy érezni a szavaiból, hogy a Helsinki bizottság az irányt megfelelőnek, magukat a lépéseket kicsinek tartja.

Ez így is van. Az a véleményünk a döntésekről, hogy azok nagyjából megfelelnek, de még mindig nem elég pontosan szabályozzák az igazoltatás mikéntjét, és azt, milyen helyzetben nyúlhat a rendvédelmi szerv ehhez az eszközhöz. Ha azt nézzük, mi volt, akkor előrelépés, de lehetett volna jóval cizelláltabban is rögzíteni. Ugyanez érvényes az azonosítószámok viselésére.

Tavaly ősz után a REBISZ egységei a sisakjuk hátulján viselték a számot. A rendőrség részéről elhangzott, hogy az intézkedést hátulról vezénylik, ezért került az azonosító szám oda. Miközben az azonosítók hiányát érő kritika, nem a szervezetlenség, hanem az azonosíthatatlanság miatt érte a rendvédelmi szerveket. Vissza lehet élni – épp a kevésbé cizellált megfogalmazást kihasználva – az azonosító számok viselésének módjával?

Nyilván lehet azzal probléma, ha nem megfelelő az azonosító szám viselése. Ennek a gyakorlatban is észrevehetőnek kell lennie. Nyilván nem kell az egész sisakot vagy ruházatot betöltenie. Egy igazoltatás két-három lépés távolságból történik, innen jól láthatónak kell lennie az azonosító számnak. Hogy ez így is történik-e? Azt majd a gyakorlat fogja megmutatni.

A HELSINKI BIZOTTSÁG ÉS AZ ORSZÁGOS RENDŐR-FŐKAPITÁNY TALÁLKOZÓJA
Az ORFK Teve utcai székházában dr. Bencze József r. altábornagy, országos rendőrfőkapitány és dr. Kádár András Kristóf, a Helsinki Bizottság társelnöke 2007. augusztus 3-án személyes találkozón tekintette át a Helsinki Bizottság és a Rendőrség kapcsolatát.

A Helsinki Bizottság a folyamatban lévő programokban az együttműködést jónak értékelte, egyúttal pedig jelezte, hogy igény esetén szívesen közreműködnének az Igazoltatási Kézikönyv kidolgozásában. A Bizottság fontosnak tartja az esetleges rendőri jogsértések kezelését, és elvárja, hogy azoktól a rendőrség megfelelően határolódjon el, kifejezésre juttatva, hogy nem lehet egyenlőségjelet tenni a jogsértés és a rendőrség közé. A Helsinki Bizottság társelnöke kiemelte a közös gondolkodás szükségességét, aminek hasznára a kirendelt védői rendszer reformájval kapcsolatos Büntetőjogi Segítségnyújtási Program és az ahhoz nyújtott rendőrségi közreműködés is rámutatott. Megegyezés született egy közös kutatási program megindítására, amely tudományos igénnyel dolgozná fel a rendőri intézkedésekkel kapcsolatos panaszok elbírálásának gyakorlatát. Ennek aktualitást ad, hogy a rendőrségi törvény vonatkozó rendelkezései hamarosan módosulnak és létrejön a Független Rendészeti Panasztestület.

A Helsinki Bizottság arra hívta fel a figyelmet, hogy a bántalmazás hivatalos eljárásban bűncselekmény miatt jogerősen elítélt rendőrök esetleges további állományban tartása rossz fényt vet a rendőrségre, és rossz a belső üzenete a rendőrségi állomány számára is, hiszen azt sugallhatja, hogy ezek a jogsértések jelentős következmények nélkül maradhatnak. Az országos rendőr-főkapitány álláspontja szerint a szándékos bűncselekmény miatt jogerősen elítélt és előzetesen mentesített rendőrök esetében indokolt az ismételt, illetve szigorított alkalmassági vizsgálatok lefolytatása, ezért az ehhez szükséges jogi feltételek megteremtése érdekében sor kerül jogszabály-módosítás kezdeményezésére.

ORFK - Magyar Helsinki Bizottság
forrás: www.helsinki.hu
Kapcsolódó cikkeink
További cikkeink
Legfrissebb hírek
Legolvasottabb hírek
Legfrissebb írásaink
Legolvasottabb írásaink
Szavazás Belföld témában
Ön megbuktatná a Fidesz-kormányt?
Igen
Nem
ÁLLÍTSA BE A DÁTUMOT ÉS MEGTUDJA MI TÖRTÉNT AZNAP A VILÁGBAN
A HírExtra különleges időgépével nem csupán egyetlen hírre, de az adott nap teljes híranyagára rátalálhat, az oldal fennállása óta.
Dátum: - - Idő: -
FOTÓTÁR
Felkapcsolták a margitszigeti futókör LED-világítását