2024. március 28. - Gedeon, Johanna
Küldő neve: Címzett neve:
Küldő e-mail: Címzett e-mail:
Üzenet (opcionális):

Kádár Béla és az impresszionizmus

A Gazdaságkutató Intézet Cikkek és cakkok a magyar gazdaságban címmel rendezett konferenciát a Kongresszusi Központban. A rendezvényen az előadók közt ott volt Kádár Béla akadémikus, a Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) elnöke is, aki mint egy impresszion
2007. november 23. péntek 07:38 - Mohai Szilvia
Kádár Béla előadása előtt Vértes András, a konferenciát szervező GKI elnöke megjegyezte, hogy az akadémikus beszédének szép, irodalmi címe van: Fény, árny és homály a magyar gazdaságban. Kádár beavatta a hallgatóságot ennek okába: október a látás hónapja volt; valószínűleg ezért adott a legtöbb előadó ezzel kapcsolatos címet, mint az előbb említett Fény, árny és homály vagy az Antiinflációs csőlátás és a Félperifériától félperifériáig. Előadása után a kérdező professzorok, kutatók (Bod Péter Ákos, Fazekas Károly, Karsai Károly és Török Ádám közgazdászok) egyike fel is tette neki a kérdést, hogy saját, impresszionista címe mellett teszik-e neki Gyurcsány Ferenc posztmodern (a kör négyszögesítése) gondolata is. Kádár Béla kifejtette, hogy konzervatív ember lévén nem a posztmodern híve; inkább marad az impresszionizmusnál. Valamint, az előadások címei szimbolikájának elemezgetését tovább fokozva felhívta a figyelmet arra, hogy a látás fogalomköre mellett a közlekedés (cikkek, cakkok, utak, útvesztők, alagút) is megjelenik.

A fény

Irodalmi jellegű fejtegetései után az MKT elnöke megkezdte beszédét. A balsors-felfogás szerinte is helytelen (ahogy a miniszterelnök sem hisz a „magyar átokban”), sőt, a magyar történelemben 1993-1994 óta sosem volt olyan hosszabb időszak, amikor a gazdasági felzárkózás feltételei ilyen jók lettek volna: az erőforrás-szerzési feltételek megjavulnak és az EU dél-keleti irányú bővüléséből is előnyei származhatnak az országnak. Ha Magyarország nem is halad „fényes ösvények alatt”; történelmi összehasonlításban a feltételek kedvezőek.

Az előelőadás címében szereplő „fény” a jó teljesítményeket jelöli: eredményeink nemzetközi összehasonlításban is jelentősek - ezek elsősorban a külgazdasági szférában alakultak ki. 2006 volt az első év 1937 óta, mikor Magyarország aránya a világexportban meghaladta a hatvan évvel ezelőtti színvonalat. A tőkepiaci integrálódásban még ennél is jobb eredményeket mutatunk: a tőkevonzási képesség terén a világátlagnál jobb eredményeket produkálunk: világátlagban egy főre kétezer dollár működőtőke-befektetés, a volt szocialista országokban ez háromezer, Magyarországon pedig nyolcezer. Ezeken a területeken tehát „fényesen állunk” Kádár Béla szerint.

Az árnyék

Kádár Béla
1934. március 21-én született Pécsett. 1956 és 1958 között előadó volt a Magyar Nemzeti bank tanulmányi osztályán. 1957 és 1965 között az ELTE tanára, 1958 és 1960 között az Elektroimpex előadója volt. 1960 és 1963 között a magyar Kereskedelmi Kamara csoportvezetőjeként, 1965 és 1972 között a Magyar Tudományos Akadémia Afroázsiai Kutatóközpontjának munkatársaként dolgozott. 1970-ben a chilei Santiago Egyetemen, 1971-72-ben pedig a limai San Marcos Egyetemen tanított. 1972 és 1988 között az MTA Világgazdasági Kutatóintézet fejlett tőkés országok osztályának vezetője, 1988 és 1990 között az Országos Tervhivatal Tervgazdasági Intézet igazgatója, 1990 és 1994 között pedig a nemzetközi gazdasági kapcsolatok minisztere volt. 1991 és 1994 között a kormány gazdasági kabinetjének tagja, 1999-től állandó OECD-képviselő, az MNB jegybanktanács tagja. 1996 és 1998 között az MDF frakcióvezető-helyettese volt.
Forrás: corvinus.hu
A „fény” után az „árnyék” következett az előadásban; azaz, azok a területek, melyeken vannak még hiányosságaink. Ilyen például az államháztartási egyensúly megteremtése, melynek összefonódó gazdasági, politikai és társadalompszichikai összetevői vannak. Magyarországon 1956 sajátos reakciójaként a hatalom a legitimációt fogyasztásbővüléssel akarta elérni. Így hazánkban egy sajátos „szenvedélybetegség” alakult ki, melynek következtében a társadalom és a politika is kötelezőnek érzi a túlelosztást. A tavalyi évig ez a szenvedély korlátlanul tombolhatott, mikor is elkezdődött az „elvonókúra”. Az államháztartási hiány az alacsony jövedelemtermelő képesség és a magas felhasználási igény egyre táguló réséből fakad. A rendszerváltás óta a magyar GDP egyharmadával nőtt, és ez a növekedési dinamika közepesnek mondható; tehát ez még önmagában nem jelent leszakadást vagy teljesítményromlást. Azonban, rés alakult ki a kis- és nagyvállalatok, a városok és a falvak, valamint egyes lakosságcsoportok jövedelmi színvonala között. Az elmúlt négy évben négy százalék volt a GDP és hat százalék a fogyasztás; ilyen struktúrájú növekedést egy ország sem tud racionális gazdaságpolitikával fenntartani - itt nyilvánvalóan egy töréspontnak kell bekövetkeznie.

Mi lehet a jövedelemfelvevő képesség alacsony szintjének oka? Mai társadalmunkban - és itt az akadémikus visszatért a közlekedés fogalomköréhez - a haladás az üzemanyagtól is függ, és ez az „üzemanyag” esetünkben a humánpotenciál. Ennek a teljesítménye pedig a képzettségtől, az értékrendtől, a külső irányítástól és az egészségügy állapotától függ. Ha az egy főre jutó GDP-t és a jövedelmek színvonalát nézzük, akkor a magyar gazdaság az uniós átlag hatvanegy százalékához zárkózott fel tavaly - azaz, Európán belüli felzárkózás van; habár világviszonylatban valóban leszakadásról beszélhetünk. Emellett a százalékos arány mellett kevéssé érthető, hogy a humánpotenciált tekintve ennél nagyobb lemaradás tapasztalható. A kutatásfejlesztési ráfordításokban nem érjük el az uniós átlag ötven százalékát, az élethosszig tartó képzésben részesülők számát illetően szintén ötven százalék alatt vagyunk. A képzési struktúrát, valamint a műszaki és a természettudományos képzésben részesülők arányát nézve sem a legjobb a helyzet.

Ez egy nagyon fontos probléma. Az is lényeges, hogy ez a munkaerő milyen értékek, milyen hajtóerő nyomán működik; ugyanis manapság hazánkban az ifjú generáció tagjai körében az értékek rangsorában igen előkelő helyen áll például a közvetlen haszon, míg a hagyományos értékek mint a megtakarítás, a tisztesség igen hátul állnak. Az előadás ezen pontján Kádár Béla viccesen megjegyezte, hogy „a vezető érintése mindig is veszélyes volt; ma Magyarországon a vezetés érintése is az”. Nem csak az államigazgatás, hanem a vállalatvezetés, a pártirányítás és az intézményműködtetés is igen homályosan érzékelhető és tetten érhető.

A homály

El is jutottunk a harmadik impresszionista fogalom, a homály kifejtéséhez. Az MKT elnöke szerint ha az értékrend kiürül, az ember élete céltalanná válik, a stressz megnövekedik, és ez mindenféle testi-lelki bajokhoz vezethet. Ötven évvel ezelőtt az egészségügyi mutatók szempontjából sok mai uniós tagországot megelőztünk, most pedig a sereghajtók közt vagyunk. Az intézményes reformok nagyon fontosak, de az intézményeket emberek működtetik; így, ha az emberi minőség silánnyá válik - és egyesek ezt a silányulást valamilyen bizarr módon a progresszió jelének vélik, ezt tapasztalhatjuk például az egyetemi oktatásban is -, akkor a felzárkózási esélyeink nem lesznek túl kedvezőek. A magyar lakosság alacsony fokú gazdasági aktivitásával kapcsolatban nem elsősorban foglalkoztatási, hanem foglalkoztathatósági problémákról van szó: arról, hogy egészségügyi, értékrendi, képzettségi, motivációs szinten ez a munkaerő nem igazán vonzó.

A magyar gazdaság „homályos ügyei” közé tartozik az az alcímben idézett kérdés is, miszerint „Ki fogja leszállítani Magyarországot a fogyasztói vágy villamosáról?” Irodalommal kezdtünk, fejezzük is be azzal, valamint egy kis összegzéssel: tehát, amíg nem szállunk le arról a bizonyos villamosról, azaz, a fogyasztásunk jóval meghaladja a bevételeinket, addig az ilyen-olyan programok és csomagok sem tudják helyrepofozni a költségvetésünket.
Kapcsolódó cikkeink
További cikkeink
Legfrissebb hírek
Legolvasottabb hírek
Legfrissebb írásaink
Legolvasottabb írásaink
Szavazás Gazdaság / HR témában
Ön miként vélekedik a magyar gazdaságról?
A gazdaságunk szárnyal, határ a csillagos ég!
A gazdaságunk bár a levegőben van, magassága legfeljebb másfél méter, sebessége egy csigával azonos.
A gazdaságunk valaha szárnyalt, jelenleg a sütőben sül, zöldségkörettel.
A reformok működnek
ÁLLÍTSA BE A DÁTUMOT ÉS MEGTUDJA MI TÖRTÉNT AZNAP A VILÁGBAN
A HírExtra különleges időgépével nem csupán egyetlen hírre, de az adott nap teljes híranyagára rátalálhat, az oldal fennállása óta.
Dátum: - - Idő: -
FOTÓTÁR
Felkapcsolták a margitszigeti futókör LED-világítását