A moratórium 2003 óta létezik Magyarországon, célja pedig kezdettől fogva ugyanaz: megakadályozni, hogy emberek a téli időszakban az utcára kerüljenek. Fontos azonban tudni, hogy a korlátozás nem állítja meg a végrehajtási eljárásokat — kizárólag a kilakoltatás tényleges végrehajtása halasztódik. Minden más jogi lépés továbbra is megtörténhet: felmondható a bérleti szerződés, elindítható a lakáskiürítési per, felszólítható az adós az ingatlan átadására, sőt az ingatlan árverezésére és a moratórium utáni időpontra szóló végrehajtás elrendelésére is sor kerülhet – írja az Utcajogász Egyesület szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményében.
Ennek következménye, hogy a végrehajtóknál az ügyek száma ilyenkor felgyűlik, amit tavasszal rendszerint nagyobb kilakoltatási hullám követ.
Tavaly összesen 1643 ingatlannal kapcsolatos végrehajtást foganatosítottak, míg az idei év első felében — amelyből négy hónap a moratórium időszakára esett — 629-et. A tévhitekkel szemben a moratórium nem jelent automatikus védelmet sem a súlyos betegséggel élőknek, sem az ápolásra szorulóknak, sem a kisgyermekes családoknak.
Nem megoldás a problémára
Az Utcajogász arra is felhívja a figyelmet, hogy a lakhatási szegénységben élők gondjait az a néhány hónap haladék általában nem oldja meg. A hajléktalanság nem csak november és május között probléma: az utcáról visszajutni, stabil lakhatást szerezni rendkívül nehéz, olykor szinte lehetetlen feladat. Ezért különösen fontos, hogy az érintettek időben forduljanak jogsegélyhez — még a jogerős bírósági döntés előtt. Utána ugyanis már legfeljebb halasztást lehet kérni.
A civil szervezet önkéntes jogászai minden pénteken 15 és 17 óra között várják az ügyfeleket a Blaha Lujza téren: jó időben a felszínen, rossz idő esetén az aluljáróban.
A most megjelent videó a Segíts magadon! című jogi ismeretterjesztő sorozat záró epizódja. A korábbi részekben a csatorna foglalkozott az adósság, a végrehajtás, a lakcímbejelentés és a lakásbérleti szerződéskötés legfontosabb tudnivalóival is.
Fotó: Pixabay
