Szintén építész apja készítette Pest első városrendezési tervét. Hild a bécsi akadémián tanult, majd az Esterházyak építésze mellett dolgozott. Apja 1811-es halála után az özvegy édesanyjára szállt mesterjogot ő gyakorolta, bár építőmesteri kérelmét elutasították. 1816-os itáliai tanulmányútjáról hazatérve a legtöbbet foglalkoztatott pesti építész lett, sok száz megbízatása, jelentős közfeladatai mellett sosem jutott ideje, hogy a mestermunka-feladatot elkészítse. Így, bár 1836-tól a bécsi Képzőművészeti Akadémia tagja, 1842-től Pest díszpolgára volt, a mesteri címet - mestermunka nélkül - csak 1844-ben kapta meg, a következő évben Pest város építésze lett.

Legjelentősebb alkotásai az 1838-as pesti árvíz után születtek, ő teremtette meg azt a belső udvaros, függőfolyosós bérháztípust, amely ma is jellemzi a város belső kerületeit. A Kirakodó (ma Roosevelt) téren körben az ő épületei sorakoztak: A Diana fürdő, a Libaschinszky-Koburg-palota, a Lloyd-palota, a Nákó-palota, az Ullmann-palota és a Wieser-ház, a későbbi Európa szálló (ma egyikük sem áll már). Ő tervezte a régi pesti Városházát, az olaszos, tornyos épületet az Erzsébet híd építésekor, a Belváros rendezése során bontották le.

Ma is látható viszont a belvárosban a Szép utcai Cziráky-palota (a későbbi Nemzeti Kaszinó), a Marczibányi-palota az Október 6. utcában, a József Attila utcai Derra-ház, a Petőfi Sándor utcai Károlyi-Trattner-átjáróház, mely két udvarával a belváros legnagyobb lakóháza, a Honvéd téri Valero-gyár (ma a Honvédelmi Minisztérium). Ő tervezte az Üllői út és a Nagykörút sarkán álló Mária Terézia laktanyát és a Császár fürdő belső udvarát, a Tigrishez, a Hét választófejedelemhez és az Angol királynőhöz címzett, ma már nem létező szállodákat. Vidéki épületei közül említendők a csákvári, a gyömrői, a bajnai és a tápiószentmártoni kastélyok, jelentős templomai állnak Szatmárnémetiben, Cegléden és Lovasberényben.

Az ő műve a zuglói Hermina-kápolna, valamint a hatalmas egri székesegyház, s Esztergomban a Bibliotéka, a Takarékpénztár és a Papnevelő épületei. Közreműködött az esztergomi és a pesti bazilika tervezésében és kivitelezésében, de befejezésükben 1867. március 6-án, Pesten bekövetkezett halála megakadályozta.

Hild József a magyar klasszicizmus legnagyobb alakja volt, formaalakító készsége a városi együttesek alkotásában, a tömegek komponálásában mutatkozik meg. Klasszicizmusa egyszerű és emberközeli, a monumentalitás inkább templomaira jellemző, melyek a szabadságharc után már a romantikához közelítenek.