2024. április 24. - György

Ide jutottunk! A nyugdíjasokon múlik!

A magyar egészségügy hatalmas, több évtizedes problémákkal küzd. Az elégtelen tárgyi feltételek mellett jelentős probléma az egyre súlyosbodó orvoshiány is. A szakma próbálja menteni a menthetőt.
2009. június 15. hétfő 18:10 - Kesjár Norbert
A több sebből vérző magyar egészségügyi intézményrendszer egyik legnagyobb hibája a több éve tartó krónikus orvoshiány. Jelenleg még úgy, ahogy működnek a kórházak, de csak azért, mert közel kétezer nyugdíjas is dolgozik az ágazatban. Év végére viszont minden megváltozhat, mert a jogszabályi előírások miatt többségük nyugdíjba mehet.

A nyugdíjasok elhivatottságán múlik

Nincs pénz erre (sem)
Az egészségügyben dolgozók anyagi kilátásai évről-évre egyre borúsabbak. A gazdasági válság nyomán megvonták tőlük a 13. havi bért, illetve nagyon megnehezítették a nyugdíj melletti munkavégzést. Enyhítené az anyagi gondokat az ún. hűségpénz bevezetése. Ez a juttatás eddig csak azoknak a rendvédelmi dolgozóknak járt, akik 25 (illetve 30) év szolgálati idő után vállalták, hogy további öt (illetve három) évig tovább dolgoznak, a juttatás összege havi több tízezer forint.
A Magyar Kórházszövetség (MKSZ) 2009. júniusi – 71 kórházban végzett felmérése alapján – összesen 1751 nyugdíjas egészségügyi dolgozó vállal munkát. Még velük együtt is óriási az orvoshiány: több mint 4000 szakdolgozóra és közel feleennyi szakorvosra lenne még szükség ahhoz, hogy zavartalan legyen az egészségügyi ellátás.

A nyugdíjas „továbbdolgozókat” is érinti azonban az a rendelet, amely szerint 2010. január 1-től a korhatár elérése előtti öregségi és öregségi jellegű – korkedvezményes, korengedményes, előrehozott, csökkentett előrehozott – nyugdíjakat szüneteltetni kell akkor, ha a nyugdíjas nem töltötte be a 62. életévét, és az éves járulékköteles keresete meghaladja a minimálbér tizenkétszeresét. Azaz: ha a korhatár elérése előtt nyugdíjba vonulók a nyugdíj mellett dolgoznak, akkor arra az időre elvesztik a nyugdíjukat.

Ez az opció pedig nem vonzó a dolgozók számára, akik ezért inkább – a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) kérdőíves felmérése szerint – a nyugdíjat választják.

A várható súlyos helyzet miatt a Magyar Kórházszövetség arra kérte a kormányt, hogy a nyugdíjrendelet hatálya alól vegyék ki az egészségügyi dolgozókat. Az MKSZ felmérést készített arról, hogy mennyien maradnak a kórházakban és az eredmény a MEKSZ-felmérést igazolta: a dolgozók túlnyomó többsége inkább a nyugdíjba megy és abbahagyja a munkát.

„Ha az 1700 előnyugdíjas abbahagyja a munkát, előfordulhat, hogy némely intézmény nem tud megfelelni a gyógyításhoz szükséges személyi minimumfeltételeknek” – villantotta fel a további intézménybezárások rémét Varga Ferenc, az MKSZ elnöke.

Meg lehetne őket tartani, ha…

Székely Tamás egészségügyi miniszter az egyik napilap kérdésére megjegyezte, hogy az MKSZ kérését továbbítja a kormánynak azért, hogy módosítsák a nyugdíjrendeletet. Ennél többet azonban nem mondott a miniszter, így az sem derült ki, hogy ő személy szerint támogatja-e vagy sem a kérést.

A HírExtra a MESZK általános alelnökét, Kubányi Jolánt kérdezte a kialakult helyzetről és a lehetséges megoldásról.

Az ön ismeretei szerint mióta tart ez a krónikus humán erőforrás-hiány a magyar egészségügyben?

A struktúra-átalakítás óta van ez így, mióta a reform elkezdődött. Korábban is voltak létszámhiányok, de ezek csak bizonyos szakterületeken mutatkoztak. Az utóbbi időben azonban a létszámhiány állandósult. Az egészségügyi struktúrát át kell alakítani, de nem mindegy, hogy a változtatás sikerül-e „jól megtartani” a szakembereket, s én úgy gondolom, hogy ez hiányzott az átalakításnál. Az volt a jellemzőbb, hogy több embert is elbocsátottak.

A nyugdíjas egészségügyi dolgozók közel fele szakdolgozó. Mennyien mehetnek nyugdíjba véglegesen az év végéig?

A kérdőíves – amelyeket 5 budapesti és 5 vidéki kórházba juttattunk el – felméréseink szerint az érintettek 70 százaléka mehet nyugdíjba. De meg kell jegyezni, hogy emellett az utánpótlással is problémák vannak. Egyre kevesebben választják az egészségügyi szakterületet, emelett elöregedő szakma is vagyunk: a szakterületektől függően 45-47 év az átlagéletkor.

Nekik anyagilag jobban megéri nyugdíjasnak lenni, mint tovább dolgozni?

Igen, jobban megéri 59-60 évesen már nyugdíjba menni, mint továbbra is dolgozni kevesebb pénzért. Illetve meg kell azt is jegyezni, hogy a fiatalok sem néznek fényesebb jövő elé. Például egy OKJ-s szakképesítéssel rendelkező szakembernek 70-80 ezer forint az átlagbére, főiskolát, egyetemet végzett kollégák 100-110 ezer forintos átlagbérrel dolgoznak.

A tömeges nyugdíjba menetel mekkora a veszélyt jelent, milyen tényleges hatásokkal járhat?

Előzetes becslések szerint az eleve hiányos humánerőforrással rendelkező magyar egészségügyben több ezres nagyságrendű szakdolgozói hiány jöhet. Ez pedig az új nyugdíjrendeletnek lesz köszönhető. Vannak olyan szakterületek – például a radiológiai asszisztensek, a műtősök, a három műszakban dolgozó ápolók –, ahol már most is kritikusak az állapotok, s ezek tovább súlyosbodnak. Lesz olyan terület, ahol az eddigi 7 műtősnő helyett jövőre 3 lesz, illetve van olyan budapesti kórház, ahol 82 fő fog kiesni a rendszerből: így gyakorlatilag ellehetetlenül a kórház működése.

Hogyan lehetne ezt megelőzni? Önök korábban felvetették – a rendvédelmi dolgozóknak juttatott összeg mintájára – az ún. hűségpénz adásának lehetőségét is.

Ha nem akarjuk, hogy ellehetetlenüljön az egészségügyi ágazat működése, akkor a nyugdíjrendelet hatálya alól ki kell venni az egészségügyi dolgozókat. A hűségpénz tekintetében nem történt előrelépés, pedig már évekkel ezelőtt ígéretet kaptunk arra, hogy ez megoldásra kerül. Emellett még a 13. havi bérek elvétele is egy katasztrofális pénzügyi helyzetet idézett elő.

A szakma képviselői sokszor küldenek vészjelzést a döntéshozók felé. Milyen a kapcsolatuk a minisztériummal és személyesen a miniszterrel? Figyelembe veszik a kéréseiket, meglátásaikat?

A MESZK-nek a miniszter úrral jó a kapcsolata, ezért is vagyunk bizakodóak azt illetően, hogy a minisztérium partner lesz. A jelenlegi ágazatvezetés sokkal inkább partner, mint a korábbi vezetés – itt Molnár Lajos és Horváth Ágnes miniszterekre gondolok. Székely Tamás miniszter úr tehát partner, viszont azt mi is látjuk, hogy az ő keze is meg van kötve bizonyos esetekben.

Forrás: HírExtra/meszk.hu/mksz.hu
Kapcsolódó cikkeink
További cikkeink
Legfrissebb hírek
Legolvasottabb hírek
Legfrissebb írásaink
Legolvasottabb írásaink
Szavazás Belföld témában
Ön megbuktatná a Fidesz-kormányt?
Igen
Nem
ÁLLÍTSA BE A DÁTUMOT ÉS MEGTUDJA MI TÖRTÉNT AZNAP A VILÁGBAN
A HírExtra különleges időgépével nem csupán egyetlen hírre, de az adott nap teljes híranyagára rátalálhat, az oldal fennállása óta.
Dátum: - - Idő: -
FOTÓTÁR
Felkapcsolták a margitszigeti futókör LED-világítását