Rendkívüli álapotot akarnak a flamandok
A terrorizmus elleni harc jegyében a rendkívüli állapot jogszabályi bevezetését javasolja, és konkrét terrorcselekmény hiányában is engedélyezné a letartóztatásokat az egyik belgiumi kormánypárt, az Új Flamand Szövetség (N-VA) - írta a La Libre Belgique francia nyelvű belga napilap hétfőn.
A flamand jobboldali párt módosítani szeretné az érvényben lévő terrorfenyegetettségi szinteket és a hozzájuk tartozó intézkedési szabályokat.
A fenyegetési szintet elemző belga testület (OCAM) négyfokozatú skáláját egy ötödikkel egészítenék ki, a Belgiumban eddig nem létező rendkívüli állapotot jelentő ötös szint bevezetésével.
A legfeljebb három hónapig fenntartható rendkívüli állapot bevezetése esetén a hatóságokat további jogkörökkel ruháznák fel. Az ötös szint aktiválása esetén a többi között akár megelőző jelleggel is őrizetbe lehetne venni azt, aki bizonyíthatóan súlyos veszélyt jelent a közrendre és a közbiztonságra.
Emellett a helyi hatóságok házi őrizetet rendelhetnének el, és megtilthatnának minden nyilvános gyülekezést és propagandatevékenységet.
A terv javaslatot tesz öt, kifejezetten terrorizmussal foglalkozó bíróság létrehozására is, és jelentősen bővítené a helyi rendőrségek és a polgármesterek jogkörét.
Charles Michel belga miniszterelnök a jogszabálytervezettel kapcsolatban elmondta, hogy a kormány már döntött a rendkívüli állapotot bevezetéséről; egy harmincpontos vészhelyzeti terv létrehozásáról, amelyek már most gyümölcsöző eredményt mutatnak.
Hozzátette: a jogállamiságot szem előtt tartva a nagyobb biztonság érdekében nyitott a jelenlegi szabályokat kiegészítő javaslatok megvizsgálására.
Belgiumban jelenleg az OCAM skálája szerint hármas fokozatú terrorfenyegetettségi szint van érvényben. A hármas, "súlyos" szint azt jelenti, hogy a fenyegetés továbbra is jelentős, és a terrortámadás veszélye "lehetséges, és valószínű".
Március 22-én Brüsszelben a Zaventem nemzetközi repülőtéren és a Maelbeek metróállomáson terrortámadásokat hajtottak végre, amelyekben harmincketten meghaltak és 340-en megsebesültek, utóbbiak között két magyar.
Tavaly november 13-án Párizsban hét helyszínen követtek el merényleteket, amelyekben 130 ember halt meg. A nyomozások eredménye azt mutatja, hogy bizonyított kapcsolat van a párizsi és a brüsszeli merényletek kitervelői és elkövetői csoportjai között.