Kína teljes piacgazdasági státusának elismerése hosszú ideje a Kína-EU kapcsolatok fejlődésének gátja - állapítja meg Vu Li-ming (Wu Liming) az írás szerzője, utalva arra, hogy a két fél átfogó stratégiai partnerséget hozott létre, ami egymás stratégiai szintű kezelését feltételezné.
A globális pénzügyi válság és az európai hitelválság kitörése óta Kína segítséget ajánlott Európának - olvasható az írásban, s példaként ott áll, hogy Peking 2009-ben több delegációt küldött bevásárolni európai országokba.

Európai vezetők évek óta ismétlik, hogy Kína piacgazdasági státusának elismerésére készülnek, de erre nem kerül sor; néhányan közülük "kifogásként" technikai feltételek hiányára hivatkoznak, s azt állítják, hogy csupán "technikai jellegű problémáról" van szó - írja Vu, aki szerint az EU lényegében "trükkösen halogatja" újra és újra ígéretének betartását, miközben a "tisztességes kereskedelem nevében protekcionista gyakorlatot folytat". Később azt is megjegyzi: vannak országok, amelyeknek az EU elismerte a piacgazdasági státusát, ám nem teljesítik azokat a bizonyos "technikai feltételeket".

A kommentár megállapítja, hogy a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) szabályai szerint 2016-ban Kína automatikusan megkapja a piacgazdasági státust, s hozzáteszi: minél előbb ismeri el tehát ezt az unió, annál előbb demonstrálhatja őszinteségét Kína irányába, amivel egyben népszerűségre tehet szert a kínaiak körében.

Az EU Kína legnagyobb kereskedelmi partnere, míg Kína az unió számára a második legnagyobb; az EU elismerése, vagy annak megtagadása tehát nincs nagy hatással a kétoldalú gazdasági kapcsolatokra - foglalja össze véleményét a Hszinhua szerzője, s Fu Jing (Fu Ying) kínai külügyminiszter-helyettest idézve leszögezi: politikai kérdésről van szó, amelyre a válasz a kölcsönös bizalom építésére vonatkozó szándékot fejezi ki.