Tunézia, Egyiptom, Jemen, Jordánia és Marokkó után Líbiát is elérte a forradalmi láz. A Nyugat szempontjából Líbia sorsa is kulcsfontosságú, hiszen az ország hatalmas olaj-és földgázkészlettel rendelkezik.

A líbiai nép problémái egybevágnak a térségben eddig kialakult lázadások okaival. Az egész arab világban Líbiában a legmagasabb a munkanélküliség: a lakosság negyven-ötven százalékának nincs munkája. A korrupció is óriási méreteket ölt az országban. Ráadásul nagyon erős diktatúra van, melynek feje a világ talán legszeszélyesebb, legfurcsább figurája, Moammer Kadhafi.

„A Líbiai Forradalom Vezetője”


„1969-es puccs óta Kadhafi forradalmárnak nevezi magát, pedig egyébként erről szó sincs. Ezért képtelen elfogadni azt, hogy most forradalom van ellene, hiszen egy forradalmár ellen nem lehet forradalmat csinálni” – mondta a HírExtrának Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő.



Egy rendkívül erős elnyomó rendszer van Líbiában: a hadsereg és a titkosszolgálat nagyon erős. Kadhafi egész uralma alatt a saját törzsét támogatta. Mindennemű ellenzéki szervezkedést megakadályozott negyvenegyéves uralma alatt.

Kadhafi is elkövette ugyanazt, amit a többi diktátor az elmúlt hetekben, hogy betiltotta az internetet, de túl sokat ő sem ért el vele. Ezután – mint szinte minden arab kormányzat az elmúlt hetekben – különböző változásokat és reformokat ígért be, mindhiába. A líbiai nép ugyanis egy dolgot akar: hogy Kadhafi és klánja távozzon a hatalomból.

Példátlan kegyetlenség

A hatalom reakciója az arab világbeli lázadásokra országonként eltérő volt. A legdurvább a líbiai reagálás volt, ahol Kadhafi a lázadó tömeget mindenféle habozás nélkül szétlövette a felkelés első napjaiban. Tegnap pedig helikopterekről lőtték a tömeget.

Ehhez természetesen a líbiai légierő egy részének már nem volt gyomra, ezért tegnap néhány harci repülő leszállást hajtott végre Máltán, amiből végül elég nagy bonyodalom kerekedett, hiszen egész Olaszországot beriadóztatták. Pedig csak arról volt szó, hogy a katonák nem akartak saját népükre lőni.

Ilyen kegyetlenségre nem igazán volt még példa az arab világban. Guido Westerwelle, a német alkancellár-külügyminiszter azt nyilatkozta pár órája, hogy kötelező beavatkozni, hogyha egy hatalom gyilkol, mivel ez egy demokratikus Nyugat kötelessége.



Megosztott hadsereg

A hadsereg álláspontjáról eltérő hírek vannak. Annyi biztos, hogy jelenleg rendkívül megosztott a haderő. Nem állnak ki olyan egyértelmúen a lázadók mellett, mint Egyiptomban.

„A felsővezetés Kadhafi mellett áll, míg a vidéki helyőrségek egy jelentős része átállt a felkelők mellé. A kérdés, hogy Kadhafi felviszi-e Tripoliba saját törzsét, és mészárlásba kezd-e. Ezekre a kérdésekre már az elkövetkezendő órákban választ kapunk” – mondta Nógrádi a HírExtra kérdésére.

A legfrissebb információk szerint Kadhafi az elitegységei mellett afrikai zsoldosokat vet be a lázadók ellen a fővárosban, Tripoliban. Ezt az értesülést többen is alátámasztották, ahogyan azt is, hogy egyre több a dezertőr a líbiai hadsereg soraiban.