A bírók jók, a diplomácia gyenge

A vasárnap Svédországban befejeződött kézilabda világbajnokságról még sok, tanulságos nyilatkozat fog elhangzani.

A SamsungSport.hu ez alkalommal a játékvezetés legfontosabb jellemzőiről kérdezte Lekrinszki Tivadart, aki Klucsó Jenő párjaként 1991 és 2002 között nemzetközi játékvezetőként működött, s többek között 2000-ben eljutott a Sydney-i olimpiára is.

"Általánosságban elmondhatom, hogy egy-két párost leszámítva, a jelentős többség következetlenül fújta a sípot. Ezzel még véletlenül sem azt akarom mondani, hogy ezt csalás, vagy a mérkőzés befolyásolásának szándékával tették volna. Egyszerűen arról van szó, hogy az egyik oldalon bizonyos dolgot lefújtak, a másikon viszont ugyanazt a szituációt másként ítélték meg."

Milyen tendenciák érvényesültek a bíráskodásban?

Egyértelmű a szándék: jobban védik a játékosokat, mint korábban. A beálló pozíció környékén jóval kevesebb a birkózás, mint a megelőző években. Igyekeznek az „összegabalyodásokat” mielőbb félbeszakítani. Újdonságnak számít, ahogyan a hatos vonalon belülre kerülő játékosokat megítélik. Régebben sokkal könnyebben adtak hétméterest. Most viszont igyekeztek mérlegelni, hol kezdődött el a szabálytalanság, ahonnan azután „besodródtak” a küzdő felek a vonal mögé. Ha nem tiszta gólhelyzetről volt szó, inkább csak a kilences vonalról ítéltek szabaddobásokat.

Volt olyan páros, amely egyértelmű elismerésére dirigált?

A francia - dán döntőt vezető spanyol Lopez-Ramirez kettős méltán kapta a csúcstalálkozót. A norvégok is tetszettek, számos egység - például a szlovénok - viszont jóval az elvárható színvonal alatt teljesítettek.

Nem először fordul elő, hogy magyar játékvezetők nem kapnak lehetőséget világversenyen. Ennyivel gyengébbek a legjobb hazaiak, mint a kiválasztottak?


Szó sincs erről! A Nemzetközi Kézilabda Szövetség (IHF) mintegy negyven párost tart nyilván kiemeltként, s ebben a körben ott van a Herczeg - Südi és a Marton - Horváth kettős is. A Svédországban szerepeltetett tizennyolc egységbe viszont egyikük sem került be. Ez megint a magyar sportdiplomácia gyengeségét bizonyítja, mert ezek a játékvezetők egyértelműen megütik azt a szintet, amit a Vb-n szereplőktől elvárhatnak.

Gondolom, végignézte a két és fél héten át tartott sorozatot. Milyen összképe maradt erről a világbajnokságról?

Az élen három-négy csapat eléggé meglépett a többiektől, a franciák elsősége a szoros döntő ellenére is vitathatatlan volt. Nekik van a legjobb csapatuk, bár kicsit elöregedőfélben vannak. A magyar válogatott 7. helye jó eredmény. Ebben az együttesben még további lehetőségek vannak, a londoni olimpián is jól szerepelhetnek.
Forrás: SamsungSport.hu