Magyarországon csökken a népesség, ez ellen sürgősen tenni kéne valamit. A májusban létrehozott Népesedési Kerekasztal számtalan javaslattal állt elő, viszont úgy tűnik, hogy a kormányt hidegen hagyják ezek.
A START PLUSZ kártya
A Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében a tárca 2007. július 1-jétől kezdődően elindította a START-Plusz programot. A program célja, hogy támogassa a munkaerő-piaci szempontból hátrányos helyzetűnek számító kismamákat, a kisgyermeket nevelő szülőket, közeli hozzátartozót ápoló családtagokat és a tartósan munka nélkül lévőket, annak érdekében, hogy a tartós álláskeresők, és a gyermekek, családtagok ellátását, ápolását végzők az ellátást követően munkát vállalhassanak, illetve, hogy a kismamák gyes folyósítása mellett is dolgozhassanak.
START PLUSZ kártyára jogosult az a személy, aki
* a gyermekgondozási segély (gyes), a gyermekgondozási díj (gyed), a gyermeknevelési támogatás (gyet), valamint az ápolási díj folyósításának megszűnését követő egy éven (365 nap) belül kíván foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt létesíteni, vagy aki a gyermek egy éves korának betöltését követően, e gyermek után igénybe vett gyes folyósítása mellett kíván munkát vállalni, feltéve, hogy foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban nem áll.
* Illetve az a tartósan álláskereső személy, akit az állami foglalkoztatási szerv álláskeresőként nyilván tart a START PLUSZ kártya igénylésének időpontját megelőző 16 hónapon belül legalább 12 hónapja, pályakezdő álláskereső esetében nyolc hónapon belül legalább hat hónapja.
A kártya kiváltására nem jogosult az, aki már betöltötte az öregségi nyugdíjkorhatárt.
A munkáltatónak csak a kedvezménnyel csökkentett közteher összegét kell havonta leróni az alábbiak szerint:
1. a foglalkoztatás első évében a munkáltatót a 27% társadalombiztosítási járulék együttes összege helyett a bruttó munkabér 10%-ának megfelelő fizetési kötelezettség,
2. a foglalkoztatás második évében a bruttó munkabér 20%-ának megfelelő fizetési kötelezettség terheli.
Az LMP-s Ertsey Katalin határozati javaslatot nyújtott be a parlamentnek a nők munkaerő-piaci helyzetének javításáért. Az indítvány jórészt a
Kopp Mária által vezetett Népesedési Kerekasztal (NK) javaslatait tartalmazza, az LMP ezt még kiegészítette. Egyébként a Kerekasztal elképzeléseit nemzetközi szakmai konszenzus övezi és tudományosan is alátámasztották.
A javaslatot azonban szerdán az Ifjúsági, szociális, családügyi és lakhatási bizottság tárgysorozatba sem vette.
Nem értik
„Fogalmunk sincs, hogy miért nem veszi figyelembe a kormány a javaslatainkat. Kopp Mária rendszeresen elmondja ezeket a dolgokat a médiában, ezek után pont az ellenkezője történik, annak, amik elhangzott” – mondja megkeresésünkre Ertsey Katalin.
„Sokféle eszköz van arra, hogy javítsuk a nők munkaerő-piaci helyzetét, de két kulcsmegoldás van. Az egyik a kiterjedt nappali ellátás, a másik a rugalmas munkahely: ezek hiányában nem lesz javulás a gyerekszámban” – magyarázza a képviselő asszony.
Ahol kevesebb, mint tízezren élnek, ott az önkormányzatnak nem kötelező bölcsödét fönntartania, ezért jöttek létre a Családi Napközik. Ez azonban sokba kerül a családoknak. „Ezért azt javasoljuk, hogy a bölcsődei normatívát adják oda ezeknek a napköziknek. Viszont pillanatnyilag befagyasztották ennek a támogatását és a bölcsődei normatívát még csökkentették is” – vázolja Ertsey.
Haozzáteszi, „béren kívüli juttatások közé fel kell venni egy utalványt, amelyet a gyerek ellátását, a háztartási munkát segítő szolgáltatások igénybevételéhez lehetne felhasználni. A kormány ezt úgy „oldotta meg” a cselédtörvénnyel, hogy nem ad egészségügyi- és nyugdíjbiztosítást ezeknek az alkalmazottaknak”.
"Ráadásul a kormány kivezeti a
Start plusz kártyát, és helyette van a 27-ről 20 százalékra csökkentett járulék a munkakör megosztása esetén, de csak új belépőknek. Éppen a visszatérő nőket nem segíti, ez nem túl életszerű. Érthetetlen, hogy miért teszi az ellenkezőjét a kormány annak, amivel elérhetné a célját: az 1 millió munkahelyet és 1 millió gyereket” – mondja Ertsey.
Világos érvek
"Értetlenül állunk mindezek előtt, ugyanis az országban uralkodó konzervatív szemlélettel nem magyarázható mindez, hiszen egy új kutatás szerint (a Népesedési Kerekasztal tagja, Dr. Pongrácz Tiborné, KSH Népességkutató ig.h. közlése) az attitűdök drámaian megváltoztak, már a 8 általánost végzett férfiak is a kétkeresős családmodellt tartják helyesnek, és nem azt, hogy a férj dolgozik, a nő otthon van a gyerekekkel. Az iskolázott férfiak és a nők maguk már rég így gondolják. Fel sem tételezzük, hogy a kormány ne lenne tisztában ezekkel a tényekkel, ne azt tenné, amire az általa felkért NK javaslatai irányulnak, vagy azért döntenek ellentétesen, mert férfiak döntenek nőkről" - mondja Ertsey Katalin.
„Most néztem a NEFMI honlapján a Gyessel kapcsolatos törvénytervezetet, és ha jól látom 30 óránál többet nem lehet dolgozni a tervezet szerint a fogyatékos/ tartós beteg gyerek mellett sem. Arról nem is beszélve, hány egyedülállót és ikrest érint! Huszonötezer forintot húznak ki a zsebemből, amit a fogyatékos gyerekem fejlesztésére fordítok, és nem véletlenül dolgozom heti 40 órában mellette. Talán szólni kéne a vezetőknek, hogy nincs az a közigazgatási szerv, ami 30 órás munkát engedne...” – panaszkodik egy, a közszférában dolgozó, fogyatékkal élő gyereket nevelő anyuka.
„A munkáltatókat ösztönözni kell, hiszen nem vesznek föl, sőt kidobnak olyan kisgyerekes anyákat, akik nem tudnak kellően teljesíteni. Ha nem segítjük az anyukákat, akkor a biztos munkanélküliség vár rájuk” – mondja Ertsey Katalin, majd hozzáteszi: „a Népesedési Kerekasztal finoman szólva nincs tájékoztatva arról, hogy a javaslataikat nem veszik komolyan, nekem úgy tűnik, nincsenek tisztában a kormányintézkedések negatív részleteivel.”
„Ez egy nagyon komplex kérdés, Czomba Sándor foglalkoztatás ügyi államtitkárnak, erre nincs ideje. Egy külön kormány biztost kéne kinevezni erre a feladatra, aki egyeztet két minisztérium között, együttműködik a szakértőkkel és eszközöket ad, vagy a közszféra esetén akár nyomást is gyakorol a munkáltatókra” – mondja Ertsey Katalin.