Semmit sem bíz a véletlenre a Fidesz-KDNP. A kormánypárt érthetően nem rövid távon szeretné magánál tudni a hatalmat, ezért lényegében az összes fontos politikai pozíciót próbálja megkaparintani.

A magyar politikai berendezkedés sajátja, hogy ha valamelyik politikai erő elegendő többséget szerez az Országgyűlésben, akkor egy kis merészséggel és egy nagy adag eltökéltséggel szinte az egész rendszert a szája íze szerint tudja alakítani. A Fidesz-KDNP most ezt teszi – az alábbi példák szerint nem is eredménytelenül.

Legfőbb ügyész
kipipálva

Ismerős arcok mindenhol
A fent sorolt példákon kívül szinte az összes jelentős állami cég új, a Fideszhez valamilyen szinten köthető vezetést kapott. Az APEH élére azt a Vida Ildikót helyezte Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter, aki 1999 és 2002 között egyszer már vezette a szervezetet, a Pénzügyi Szervek Állami Felügyeletét pedig Szász Károly vette át. Utóbbit nem kevesebb, mint hat évre nevezték ki. A Magyar Fejlesztési Bank Zrt. élére is fideszes arc került, mégpedig Baranyay László személyében, ami szintén vállalt már szerepet az első Orbán-kormányban a szervezet elnök-vezérigazgatójaként. A MÁV élére Szarvas Ferencet, a Gazdasági Versenyhivatal élére pedig a korábban bírói és jogtanácsosi tisztségeket betöltő Juhász Miklóst nevezte ki. Ezeken kívül lecserélték a Magyar Posta, a hadsereg és a rendőrség vezetőit is. Az újonnan alakítandó Budapesti Közlekedési Központ élére a párthoz ezer szállal köthető fiatal Vitézy Dávidot helyezték.
Az egyik legfrissebb ügy: a Fidesz elérte, hogy a jövőben a legfőbb ügyész megválasztásához kétharmados parlamenti többség kelljen. Ráadásul ezek után interpelláció helyett csak kérdés intézhető hozzá az Országgyűlésben. Hogy ez mit jelent?

A decemberben távozó Kovács Tamás utódja – vélhetően Polt Péter vagy Belovics Ervin – már csak egy megkurtított, korlátozott jogokkal fog bírni. Illetve a Parlament bír majd korlátozott jogokkal a legfőbb ügyésszel kapcsolatban.

Hogy miért jelentené Polt Péter kinevezése a Fidesz újabb betonadagját? A szóban forgó úriember nem volt mindig független és megingathatatlan ügyész. '93-ban például belépett a Fideszbe, '94-es országgyűlési választásokon pedig a párt képviselőjelöltjeként próbált bejutni a Parlamentbe – sikertelenül. A következő évben azonban csak elindult a felfelé ívelő pályája: előbb megválasztották az állampolgári jogok országgyűlési biztosa általános helyettesévé, majd 2000-ben az Országgyűlés legfőbb ügyésszé választotta.

Most ismét a Fidesz juttathatja a csúcsra – feltéve ha Orbán Viktor benne látja a lehető legjobb alternatívát.

A köztársasági elnök

Az egyik fontos, egyben kézenfekvő húzása volt a Fidesz-hatalomnak egy Fidesz-barát köztársasági elnök csúcsra juttatása.

Schmitt Pál nem is rest meghálálni a bizalmat – eddig egyetlen olyan döntése sem volt, ami komoly fejfájást jelentett volna Orbánéknak, egy "ellenséges" államfő a kormány gyors munkáját megnehezítő intézkedéseivel szemben.

Törvénymódosítások jelentik az alapot

Az önkormányzati és az országgyűlési törvény módosítása is a Fidesz hatalmának kiterjesztésére hivatott. Sőt a Fidesz azt is elérte, hogy az alkotmánybíróság az eddig megszokott kontrollját érvényesíthesse a törvényalkotási folyamatban. A legtöbb vélemény szerint a képviselők tervezett létszámcsökkentése, illetve az önkormányzati vezetések összeszorítása is a most kormányzó pártszövetségnek kedvez – ehhez pedig csak a szokásos parlamenti kétharmadnak kellett akcióba lendülnie, és megszavazni az önkormányzati és az országgyűlési választási törvényt.

Médiahatóság

Mi is biztosíthatja egy hatalomra került politikai erő biztonságát a legjobban, mint a média bekebelezése?

Ezzel - más politikai erők szerint – a Fidesz lényegében megfosztotta a kormánytól való függetlenségüktől a köztelevíziókat, a Magyar Rádiót és az MTI-t.

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) médiatanácsának négy tagja és elnöke kilenc évre kapott megbízást (Auer János, Kollarik Tamás, Koltay András, Vass Ágnes és természetesen Szalai Annamária) a kétharmados Fidesz-többséggel bíró Országgyűléstől.

Állami Számvevőszék

Szintén a fideszes parlamenti kétharmad döntése volt Domokos László volt fideszes képviselő kinevezése az Állami Számvevőszék élére. Az alelnök ugyan egy volt szocialista képviselő Warvasovszky Tihamér volt székesfehérvári polgármester  – Warvasovszky kinevezésének hátteréről azonban érdekes pletykákat hallani a politikai színfalak mögött.

Hogy a legfontosabb gazdasági ellenőrző szerv élére egy pártkatona került? Hogy a Fidesz kihasználva parlamenti erejét szándékosan akadályozta meg a korábbi elnök, Kovács Árpád újraválasztását, pedig Kovács mandátuma már tavaly decemberben lejárt?

Az ÁSZ elnökét nem kevesebb mint 12 évre választja az Országgyűlés kétharmados többséggel.

Országos Választási Bizottság

Csak emlékeztetőül: az OVB olyan független, kizárólag a törvénynek alárendelt szerv, amelynek elsődleges feladata a választási eredmény megállapítása, illetve a választások tisztaságának, törvényességének biztosítása, na meg a pártatlanság érvényesítése és szükség esetén a választás törvényes rendjének helyreállítása.

Az új testület összes tagját a Fidesz-KDNP jelölte, ez persze nem jelenti azt, hogy az összes tag az ő emberük lenne.

Az OVB tagjait eddig négy évre választotta a Parlament, a Fidesz azonban parlamenti kétharmada segítségével úgy írta át a választási törvényt, hogy minden választás előtt új bizottságot trombitálnak össze.

Mi lesz a következő?

Csupa-csupa fideszes, vagy a Fideszhez sok-sok szállal köthető, de még csak véletlenül sem más politikai nézeteket valló szakember került, a legtöbb helyre nem is akármeddig, hanem több időre, mint egy parlamenti ciklus, azaz négy év. A Fidesz tehát az előzetes várakozásoknak megfelően teljes hatalmát latba vetve az összes elérhető pozíciót megpróbálja bekebelezni saját hatalmának bebiztosítása érdekében.

Ez pedig innentől kezdve nem egyszerű bebetonozás, hanem egy komplett több méter vastag falú betonbunker építése.