Elkapkodott a nyelvtörvény módosításának benyújtása

Számos törvénymódosítást nyújtottak be a magyarellenes törvények enyhítésére Szlovákiában. A kormánykoalíciós Híd Párt sok konfliktusra számíthat partnereivel. A felvidéki eseményekről Öllös László politológussal beszélgettünk.

Elvileg nem lesz szankciója a második állampolgárság felvételének.

Öllös László
Öllös László a pozsonyi Comenius Egyetem Bölcsészettudományi Karán végzett, magyar-történelem szakon. Később a Közép-Európai Egyetemen végzett politológiát, azt ELTÉ-n pedig politikai filozófiából doktorált.

Jelenleg a magyar-szlovák viszonyok problematikáival, és a felvidéki magyarok politikai életével foglalkozik. A somorjai Kisebbségi Bizottság elnöke.
Meg kell várni, konkrétan mit jelent, hogy nem lesz szankció. Ahhoz, hogy ne legyen büntetése, meg kell változtatni a törvényt. Egyelőre erről folyik a vita, a legegyszerűbb persze az lenne, ha kivennék a büntetési tételeket.

Ebben a pillanatban odáig jutottak: vannak olyan posztok, ahol nem lenne megengedett a kettős állampolgárság, de ezekből nem lenne túlságosan sok. Itt nincs is különösebb baj, mert közvetlenül kapcsolódnának az állam biztonságához valamilyen szinten.

Most a nyelvtörvényt is próbálják átdolgozni, ez hol tart?

Jelen pillanatban sehol. A Parlament elkezdte tárgyalni eltart még egy jó darabig. Itt maradnának a szankciók, igaz csökkentenék a büntetés pénzösszegét, de büntethetők lennének az önkormányzatok és az államigazgatás egyes intézményei is.

Abban megegyeztek: magánszemélyek viszont nem volnának büntethetőek, de ez egyelőre egy köztes állapot, itt is meg kell várni a végét a folyamatnak. Akkor derül ki, mennyire volt valós a törvény körüli politikai kommunikáció. Itt is módosításokra volna szükség.

Mire gondol?

A nyelvtörvény továbbra is diszkriminatív. Volna egy szerencsés megoldás, ha a kisebbségi nyelvtörvénnyel együtt fogadnák el a módosítást, de nem ez történik. A kisebbségi nyelvhasználati törvény külön szabályozná a kisebbségek nyelvhasználatát, amivel kiegyensúlyozhatnánk azt a többségi nyelvhasználattal.

Sajnos nem így csinálják, nem egyszerre zajlik a két folyamat. A kisebbségi nyelvtörvény egyelőre nagyon a távolban van. Vitatkozni már vitatkoznak róla, de legjobb esetben is hónapok telnek még el, mire beterjesztik, addigra már ezt a módosítást lezárják. Ez azért sajnálatos, mert a kisebbségi törvény függ az államnyelvtörvénytől.

Elkapkodták: nem várták meg mit mond a Velencei Bizottság. Ezt már sokan szóvá tették, mert a bizottság álláspontja elég kritikus. Amennyiben ez még azelőtt megjelent volna, hogy a Parlamentbe kerül a törvénytervezet, akkor hatékonyan be lehetett volna építeni az érvelési rendszerbe. Így már csak a törvény első olvasata után lehet érvényesíteni az álláspontot, ami sokkal nehezebb, mint beleépíteni az eredeti szövegbe.

Miben volt kritikus a bizottság?

A nyelvtörvény több ponton sérti a regionális és kisebbségi nyelvek kartáját. Ezeket mind ki kéne küszöbölni.

A Híd Párt koalíciójában milyen töréspontok lehetnek?

Most a legfőbb konfliktusforrás a legfőbb ügyész kinevezése. Itt a legerősebb kormánypártból kiszivárogtak olyan hírek, hogy megtartanák azt a személyt, aki az előző kormány alatt is tevékenykedett.

Trnka eredetileg az ő emberük, de az előző kormányhoz is igen lojális volt kétséges ügyekben. Ilyen például Malina Hedvig ügye, de még sok más is.

A három másik kormánypárt megegyezett egymássa: saját jelöltet támogat, de a legnagyobb kormánypárt és az ellenzék meg tudja szavazni a saját emberét. Ez viszont a koalícióban hatalmas robbanáshoz vezetne.

Milyen hatást válthat ki, ha a felvidéki magyarok szavazati joghoz jutnak Magyarországon?

Ennek meg kell várni a részleteit. Az biztos, némi feszültséget fog okozni, de hogy ez mihez fog vezetni, azt nehéz elképzelni. De még a magyarországi magyarokkal szemben is konfliktusforrás lehet.