Az Európai Bizottság még szeptemberben arról tájékoztatta a magyar kormányt, felfüggeszti a Közlekedési Operatív Bizottság közbenső kifizetéseit a 4-es metró ügyében. A döntést a közbeszerzési eljárásoknál észlelt szabálytalanságokal indokolták.

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium közleményben reagált, amelyben elmondta: az átadás-átvételkor már ők is tapasztaltak szabálytalanságokat a közbeszerzési kiírásokban. Ezeket megvizsgálták. Tizenöt esetben már a közbeszerzési eljárás megindítása is szabálytalan volt.

Az NFM kitért arra is, már foganatosított intézkedéseket, amelyekkel egyszerűsítik a közbeszerzési eljárások ellenőrzését. A céljuk, hogy csökkentsék az ellenőrzés idejét, mert így sokáig nem tudják kifizetni a megrendeléseket.

Az ügyről megkérdeztük Varjú Lászlót, az előző kormány Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági minisztériumának államtitkárát:

Mi az oka a sok szabálytalanságnak?

Az előző időszakban nem a kormánynál, hanem a kedvezményezettnél kifogásolták az eljárásokat. Ha a kormány nem tudja tisztázni azokat a felvetéseket, amelyeket a fővárossal együtt Brüsszel felé közvetített, akkor felfüggesztik a kifizetéseket.

Fellegi Tamás sokkal több szabálytalanságot talált, mint az EU.  Mi ennek az oka?

A kormány már számos esetben vizsgátja a projekteket, hogy visszavonja-e azokat,  vagy sem? A legfontosabb: a politikai felülvizsgálat minél előbb befejeződjön a beruházások mihamarabbi folytatásának érdekében.

Ami az EU vizsgálatát illeti, olyan megállapodás született, melyben az ügy miatt felszabaduló pénzt, ha megegyeznek a kormánnyal, akkor a metróépítés későbbi szakaszában még felhasználhatják. Ha  feljelenti a kormány a budapesti önkormányzatot, akkor is felhasználhatja a pénzt, csak másra.

Mitől ilyen sok a szabálytalan közbeszerzési eljárás?

Gyakorlatilag az EU által elvárt közbeszerzési eljárás nem volt összhangban a magyarországival. Az eljárások a hazai jognak megfeleltek, de az uniós jognak nem. Az utóbbi két évben már megvolt az összhang, de előtte nem.