PSZÁF: a banki etikai kódex kevés

A Magyar Nemzeti Bank elemzése szerint a banki etikai kódex ellenére több hitelintézet is egyoldalúan módosította a hitelszerződéseket. Erről Binder Istvánnal, a PSZÁF sajtószóvivőjével beszélgettünk.

A banki magatartás kódex ellenére többen megemelték a hiteltörlesztés kamatát. Mit kíván tenni a PSZÁF az ügyben?

MNB felmérés
Az MNB szerint a hitelintézetek az etikai kódex bevezetése óta több esetben is indokolatlanul emelték meg a kamatokat. A svájcifrank-alapú jelzáloghitelek átlagos hiteldíja 2008 szeptembere óta 7,1-ről tavaly júniusra 8,2 százalékra emelkedett. A svájci frank referenciakamata ez idő alatt 2,8-2,9 százalékos értékről tartósan 0,2 százalék alá esett. Vagyis a kettő közötti különbség 3,6-3,8 százalékkal nőtt.

A hitelintézetek a többletköltségekre hivatkozva emeltek kamatot. Az MNB szerint azonban a felsorolt indokok megalapozatlanok. Sem az országkockázati tényező változása, sem a fizetésképtelen hitelesek száma, sem a források megváltozása nem indokolt ilyen méretű kamatemelést.
A felügyelet már három hónapja jelezte, hogy a magatartási kódex önmagában nem elég. Ezzel nem sikerült a bankok és az ügyfelek között létrehozni a kívánt egyensúlyt. Egy jó kezdeményezés volt, de a célt csak törvényekkel és törvényi változtatásokkal lehet elérni.

A kódex több ponton hozott változásokat, de minden problémát nem tud megoldani. Három hónappal ezelőtt megtettük a javaslatainkat. A jogi előkészítés már megindult.

Tiltanánk az egyoldalú szerződésmódosításokat. A devizahiteleseknél legyen kötelező a középárfolyam alkalmazása. A nem jelzáloglevelekkel fedezett hitelek esetében legyen díjmentes előtörlesztési lehetősége a kamatfordulók napján az ügyfelek számára.

Ugyanez végiggondolandó a jelzálogleveles kölcsönöknél is. Itt a jelzáloglevél visszaváltása kapcsán merülnek fel költségek. Ez esetben meg kell találni, hogyan lehet a legkisebb az ügyfelek terhe.

A fizetési hátralékos ügyfeleknél kilencven napos késedelem után már ne legyen lehetőség újabb büntetőköltségek felszámítására. Ekkor már nem ösztönző, hanem a törlesztést gátló lesz a teher. Ezzel ellehetetlenítik az ügyfeleket.

Lehetőséget kell adni a tiszta lappal való indulásra is. Ha egy ügyfél hátralékba kerül, és nem tud fizetni, akkor csak az ingatlan értékét meg nem haladó összeget lehet rajta számon kérni. Ez azt jelenti, hogy újabb hitel esetén csak az ingatlan értékéig lehessen fedezetet kérni. Az Ingatlan eladása esetén ne legyen továbbra is terhe az ügyfélnek.

Támogatjuk a Nemzeti Bank javaslatát is, hogy a lakossági hiteleket fix kamatlábhoz, vagy referencia kamathoz kössék. Minden olyan javaslatot, elképzelést támogatunk, amely helyreállítja a jogszabályokat és az üzleti etikát a hitelpiacon.

Ezekre azért van szükség, mert egy vizsgálatsorozatunk alkalmával kiderült,, a magatartási kódexet számos hitelintézet nem tartja be. Vagy át sem vezették a banki szabályzatba, vagy több ponton megszegték azt. Ebből kiderült: a kódex nem váltotta be a reményeket, szükséges a törvényi szabályozás.

Hol tartanok most a törvényi előkészítések?

Ez az előkészület már tart. Javaslataink számos ponton megegyeznek a Fidesz frakció terveivel. A közéleti szereplők is látják: a benyújtott javaslatok támogatandók.

Ha a Parlament rábólint, akkor január elsejével bevezethető. Akkor a tervezetek már kötelezettségek lesznek.

Ezek a javaslatok nem jelentenek majd likviditási gondot a bankoknak?

Nem.

A jelenlegi egyoldalú módosítások terén van eszköze a PSZÁF-nek retorziók alkalmazására, illetve arra, hogy segítsen a megkárosítottaknak?

Addig, amíg életbe nem lépnek a passzusok, addig is a kódex egyes pontjainak a megsértése a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvény megsértését jelenti. A felügyelet ezt szankcionálhatja, mert ez a fogyasztók átverése. Eddig már öt esetben büntettünk.

Volt olyan bank is, amelyik azt mondta: ők bevezették a szabályzatot. Mi ezt megvizsgáltuk, és láttuk, hogy nem tartják be a törvény passzusait.

A következő hetekben újabb csoportokkal kapcsolatban születnek majd határozatok. Ebben van kereskedelmi bank és pénzügyi vállalkozás is. Mi a magatartási kódexet vizsgálhatjuk, de emellett mindenképpen kell a törvényi szabályozás.

Volt olyan bank, amelyik támogatta a javaslatokat, és amelyik már jelezte: ellenzi azokat?

A tárgyalások a közéleti szereplőkkel zajlanak. A parlamenti képviselők és a Bankszövetség tárgyalnak. Ennek ellenére a felügyelet javaslatai után több intézet is bevezette kedvezményként a középárfolyam alkalmazását.

Gyakorlatilag maga a piac is lát némi lehetőséget a javaslatokban. Talán a hitelintézetek is felismerték, hogy a nem vállalt kockázatért nem lehet felszámítani többletet. Ezzel lehet valaki ügyfélbarát.

A bankadó bevezetésével kapcsolatban tettek olyan javaslatot, amely megfékezheti, hogy az ügyfelekre terheljék a plusz költségeket?

Természetesen. Ez együtt mozog a mostani javaslatokkal. Az egyoldalú szerződésmódosítások megtiltásával erre nem lesz lehetőségük. De az etikai kódex sem engedi ezt.

Most nem csak a hitelesekre gondoltam, lehet tranzakciódíj-emeléssel is áttolni a költségeket.

Azért leginkább a hitelezés az, amelyik röghöz köti az ügyfelet. Ha ezt betéti oldalon akarja az intézet végrehajtani, akkor ott azonnal reagálhatnak az ügyfelek, és más intézetet kereshetnek. Ezt nem merik meglépni a hitelintézetek. Azért a lakásfedezetes hiteleseknél alakult ki ez a probléma, mert ők kötöttek.

Az eddig károsultaknak van lehetőségük kártalanításra?

Igen, ha az egyoldalú szerződésmódosítás törvénysértő volt, és ez bizonyítható. Ha a módosítás során az ügyfélnek kára származott, akkor polgári peren keresztül érvényesíthető a követelés. Ez esetben az ügyfélnek meg kell mutatnia, hogy a módosítás milyen törvényt sértett, és milyen kár érte emiatt.