Szalai Annamária kilenc élete

Az elektronikus hírközlésről szóló törvény módosítása értelmében a korábbi ORTT feladatait a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság látja el. Így kerülhetett a magyarországi média élére röpke kilenc évre Szalai Annamária.

Hosszan vezetnek

Szólásszabadság

Az Országos Rádió és Televízió Testület (a továbbiakban: ORTT, Testület) az 1996. évi I. törvény 40. §-ának (1) bekezdésében megfogalmazott felhatalmazás alapján, a szólásszabadság, a műsorszolgáltatás piacra lépésének elősegítése, a tájékoztatási monopóliumok lebontása, a műsorszolgáltatók függetlensége és a sajtószabadság alkotmányos elveinek érvényesülését felügyeli. (A megboldogult ORTT honlapjáról)

A hosszabb időre választott testületi elnökök intézménye nem ismeretlen Magyarországon. Az Állami Számvevőszék grémiumát például 12 évre választja meg az Országgyűlés. Persze érdemes tudni, hogy az ÁSZ-nak nincs különösebb beleszólása az ország gazdasági programjába, annak irányába. Igaz ugyan, hogy ők ellenőrzik az állami cégek gazdálkodását, de az elmúlt évek tapasztalatai alapján sok vizet nem zavart a számvevőszék.

Nem úgy a Nemzeti Bank illeve annak elnöke. A hat évre választott funkcionárius ha nem is egészében, de gyakorlatilag meghatározza hazánk monetáris politikáját. Azonban nem véletlen, hogy nem két évre választ a parlament jegybankelnököt. A demokrácia egyik garanciájának tekintették a rendszerváltás „tudatlanságának fátyla” mögött, ha nem pont parlamenti ciklusonként váltják egymást az elnökök az MNB élén.

Ezzel kicsit kicsúszik a kormány kezéből a monetáris politika irányítása, megjelennek a fékek és ellensúlyok. Persze nem szabad naivnak lenni. Emlékezhetünk, hogy első ciklusában Surányi György sem töltötte ki mind a hat évet, Bod Péter Ákos pedig az 1994-es választások után csupán hat hónapig húzta, így összesen három évet töltött az elnöki székben.

Pártatlan vezetés?

Az viszont egészen új, hogy egy médiahatóság élére kilenc évre választ a kormány funkcionáriust. Arról nem is beszélve, hogy kétharmad kéne Szalai Annamária leváltásához. Így aztán biztonságban érezheti magát az új elnök.

Már a médiaalkotmány is nagy port kavart, sokan, sokfelét cikkeztek a médiáról, amit a demokrácia letéteményesének tekint a társadalom jó része. A másik része viszont kontrollálni akarja. Úgy tűnik, mintha komolyan venné az Orbán-kabinet: kétharmad birtokában nem létezik velük szemben ellenzék. Vagy ha igen, azt nem kell feltétlenül meghallgatni.

Persze nem kell azonnal a legrosszabbra gondolni, lehet, hogy a Klub Rádió megtarthatja frenkvenciáját a korábban neki megítélt egy évig és csak később veszi át a helyét a Keresztény Rádió. Mindenesetre nagyon meghatározó lesz, mit tesz Szalai Annamária a rászakadt hatalommal és szabadsággal.

Az elektronikus média élére kilenc évre elnököt választani veszélyesnek tűnik. Az MNB-nél érthető, hogy az egyensúly érdekében hat évente cserélődnek a vezetők. A médiahatóság tekintetében viszont már nem teljesen. Azaz mégis, ha egy pártatlan ember kerül a média élére, akiről ország világ tudja, hogy csak és kizárólag a kiegyensúlyozottság lebeg a szeme előtt, megnyugodhatnánk. Ebben az esetben tényleg jó ötletnek tűnne egy hosszabb időre választott vezető.

Szalai Annamária viszont nem független. A Fidesz frakciójában is helyet foglalt korábbi ciklusok alatt, az ORTT-be pedig a Fidesz delegálta. Reménykedjünk, már amennyiben van hozzá gyomrunk, hogy a Fidesz most elengedi Szalai Annamária kezét. A kétségek tornyosulnak.