A LOSZ nem támogatja a kilakoltatást

A Lakásszövetkezetek és Társasházak Országos Szövetsége (LOSZ) semmilyen, a kilakoltatási moratóriummal kapcsolatos kezdeményezést nem támogat addig, amíg nem találnak valamilyen megoldást a követelők irányába is - közölte Farkas Tamás, a szervezet elnöke.

Az elnök arra reagált, hogy a kormány kibővítené azok körét, akikre vonatkozik a kilakoltatási moratórium; a törvényjavaslat értelmében azokat sem lakoltathatnák ki, akikkel szemben ez lenne a következő lépés.

Rétvári Bence, a közigazgatási tárca államtitkára, a javaslat beterjesztője hétfőn a parlamentben azt mondta: a moratórium a téli hónapok végéig, március 31-ig tartana és többek között azokra a természetes személyekre vonatkozna, akik máshogy nem tudják megoldani lakhatásukat, illetve azokra is, akik ezzel nem korlátozzák mások lakhatáshoz való jogát.

Az Origo szerdán arról írt, hogy a moratórium azonban nehéz helyzetbe hozhatja a jelentős tartozást felhalmozó lakókkal hadakozó társasházakat.

Farkas Tamás az MTI-nek azt mondta: tudomásul veszik ezt a szociálisan érzékeny problémát, de választ kellene adni arra, hogy akinek követelése van, azzal mi lesz. Nem tudják elképzelni, hogy védelem alá helyezzék azt, aki nem fizet, mert ezzel olyan folyamat indulna el, hogy az sem fizetne, aki egyébként tudna - hangsúlyozta.

Farkas Tamás elmondta, hogy ő már sokszor ajánlotta, hogy üljenek le és válasszák ketté a dolgot. A dolog szociális oldalát vállalja fel a kormány, egy minisztérium, egy alapítvány, vagy akármilyen szervezet, akik védik ezeket az embereket. Ők hozzanak létre egy eszközkezelő alapot és vállalják azt, hogy három hónapon belül kifizetik a tulajdonos tartozását az érintett szolgáltatónak, társasháznak. Ezt mondják ki törvényben, akkor van értelme miről beszélni - tette hozzá.

Kifejtette továbbá, hogy lehetőség lehetne még a kaució, vagyis az előre fizetés. Így működik ez egy lakásszövetkezetben többek között Ausztriában és Franciaországban is - tette hozzá.

Ha valakinek a tartozása elérte a kauciót és azt nem rendezte, akkor a kilakoltatás a megoldás.
A közigazgatási tárca parlamenti államtitkára az MTI-nek azt mondta, nem várható módosulás az eredeti javaslatban. Nem törlik el a közüzemi tartozásokat - közölte Rétvári Bence, hozzátéve: ezeket a szolgáltatásokat néhány tízezer forintos tartozás után kikapcsolják a szolgáltatók.
Kifejtette: fizetni előbb vagy utóbb mindenkinek kell, s a fizetési fegyelmet nem fogja rombolni a közüzemi számlák esetében ez az intézkedés.

Ez egy ideiglenes lépés, amely arra szolgál, hogy időt és lehetőséget biztosítson az adósságkezelésre - közölte az államtitkár, hozzátéve: azoknak kívánnak segíteni, akik átmeneti zavarba kerültek.

A törvényjavaslat általános vitájában kormánypárti képviselőktől elhangzott, hogy legalább 75 ezer bajba jutott család kilakoltatásának elhalasztására vállalkoznak az indítvánnyal.

A lakosság hiteltarozásai jelentősen megnőttek az elmúlt "nyolc kegyetlen évben", a lejárt hiteltartozások aránya megkétszereződött 2008-2009 között, így összesen 1 millió 757 ezer késedelemmel érintett hitel található a piacon, ami a teljes állomány mintegy 30 százaléka.

Forrás: MTI