A szülők szerint az Oktatási Hivatal trükközik az érettségikkel

Keszei Sándor, az MSZOE szóvivője pénteki, az MTI-hez eljuttatott közleményében az eltérően megítélt idei érettségi eredmények kapcsán azt írta: beteges gondolatokat takar az a "szakmai vélemény", hogy a korábbinál jóval alacsonyabb követelményszint az évek alatt a gyerekek ellustulásához vezetett. Elképzelhetetlen, hogy egy tanév alatt ennyit romlott a tanulók felkészültsége, tanulási morálja - tette hozzá.

Kitért arra, hogy az elmúlt tanévben a "szakma" megállapította: sokszor nevetségesen könnyű a középszintű vizsga és a vizsgabizottság tagjai túl engedékenyek. A "szakma" fellépésére az Oktatási Hivatal nyilvánvalóan nehezítette a feladatsorokat, a vizsgabizottságok pedig "bekeményítettek", nehogy megint az a vád érje őket, hogy nem jártak el kellő szigorral az értékelésnél - fogalmazott.

Keszei Sándor azzal kapcsolatban, hogy a jövőben kormányrendelet határozza meg, a felsőoktatási felvételikhez mely tárgyból kell emelt szintű érettségit tenni, a vizsgakövetelmények felülvizsgálatát javasolja. Szerinte a középiskolai tananyagból ki kell hagyni azokat a részeket, amelyek tanítása a felsőoktatási intézmények feladata lenne.

Kiemelte, hogy a felsőoktatási felvételi eljárás megelőzően négy évvel kell nyilvánosságra hozni, mely tárgyból kell emelt szintű vizsga az adott alapszakon. A szóvivő a kötelező emelt szintű érettségik számát háromban határozná meg: egy kötelező idegen nyelvi vizsga és kettő szabadon választható kötelező vizsga lenne. Az emelt szintű idegen nyelv érettségi vizsga legyen "bemeneti követelmény" minden szakon - szorgalmazza az MSZOE szóvivője.

Az érettségi eredmények romlásáról csütörtökön a Magyar Nemzet közölt írást. Szakemberek véleményére hivatkozva azt írta: a korábbinál jóval alacsonyabb követelményszint az évek alatt a gyerekek ellustulásához vezetett. Az Oktatási Hivatal adatai szerint a középszintű magyar nyelv és irodalom vizsgát a diákok átlagosan 56 százalékosra teljesítették, a tavalyi 60,3 százalékos eredménnyel szemben - tette hozzá a lap, amely szerint ez azt jelenti, hogy egy átlagos diák az idén csak hármasra érettségizett magyarból a tavalyi négyessel szemben.

Nagy Anna kormányszóvivő ugyanakkor kérdésre válaszolva csütörtökön azt mondta: az érettségi eredmények átlaga alapján nem állítható, hogy az idén rosszabbul sikerültek volna a vizsgák. Az összesített érettségi átlag 2001-ben 3,44-ről indult, tavalyelőtt 3,55 volt, az idén pedig 3,62. "Nem látom azt, hogy ez valóban rosszabb lett volna" - mondta. Példaként említette a magyar nyelv és irodalmat, amelyből az idén az érettségi átlag 3,51 volt, míg tavalyelőtt 3,39, azt megelőzően pedig 3,47.