Jubileiumi színjátszó fesztivál

Huszadik alkalommal rendezik meg az ifj. Horváth István Nemzetközi Színjátszó Fesztivált Kazincbarcikán, a szerdától vasárnapig tartó rendezvényen nyolc magyar és nyolc külföldi csoport mutatja be produkcióját.

A kazincbarcikai ifj. Horváth István Nemzetközi Színjátszó Fesztivált június 30-a és július 4-e között rendezik meg. Ez már a huszadik alkalom, először ugyanis 1972. január 2. és 9. között adtak randevút egymásnak az ország legkiemelkedőbb amatőr színjátszó együttesei.

Idei találkozót a Magyar Művelődési Intézet és a Képzőművészeti Lektorátus közösen szervezik, a jubileumi fesztivál fő törekvése, hogy adjon képet a magyar amatőr és alternatív színjátszás jelenlegi helyzetéről és törekvéseiről, emellett nyújtson nemzetközi kitekintést is a külföldi delegátusok részvételével a mozgalomról.

A XX. ifj. Horváth István Nemzetközi Színjátszó Fesztiválon 8 magyar (köztük Sepsiszentgyörgy) és 8 külföldi csoport (iráni, francia, lett, bolgár, horvát, német, román, spanyol) mutatja be produkcióját.

A rendezvény szerdán 16 órakor ünnepélyes megnyitóval kezdődik az Egressy Béni Könyvtár, Kulturális és Sport Központ színháztermében. A napi előadásokat általában két helyszínen tartják, az Egressy Béni Művelődési Központban és a Herman Ottó Általános Iskolában. Az előadásokról szakmai vitát rendeznek délelőttönként 9 és 12 óra között a művelődési központban.

A fesztivál zárására és a díjak átadására július 4-én 12 órakor kerül sor a művelődési központ színháztermében.

Az elmúlt 19 fesztivál megtartó ereje abban rejlik, hogy kétévente lehetőséget ad a legjobb, legkiemelkedőbb amatőr színjátszók tapasztalatcseréjére. A rendezvényt a kezdetek óta nemcsak bemutatók jellemezték, hanem a délelőttönkénti éles, progresszív szakmai tanácskozások, ahol az előző napon bemutatott produkciók elemzésén túl mindig szó esett az amatőr színjátszó mozgalom általános helyzetéről, a magyar kulturális életről - idézték fel a korábbi eseményeket a szervezők.

Mindezek alapján a fesztiválok, azok tanácskozásai egyfajta magyar kultúrtörténeti eseménysornak is tekinthetők. A fesztiválok másik nagy eredménye az volt, hogy az amatőr mozgalom kapcsolatot teremtett, teremthetett külfölddel. Az elmúlt rendszer ideje alatt 1974-től általában 6-8 külföldi csoport kapott meghívást az AITA/IATA javaslatára, természetesen az akkori "elvárások" alapján fele-fele arányban az úgynevezett szocialista és nyugati országokból. A találkozókon szinte valamennyi európai ország képviseltette magát, de részt vett japán és nigériai, dél-koreai, venezuelai, illetve argentin együttes is.

1974-től valamennyi fesztiválon 12-16 külföldi szakember képviselte országa amatőr színjátszását. Ez a külföldi jelenlét azért volt fontos, mert ettől az időszaktól a "külföld" - elsősorban a nyugat - megismerhette a magyar amatőr színjátszás törekvéseit, ennek kapcsán a magyar közművelődés, kultúra mindenkori helyzetét. A pozitív tapasztalatok eredménye volt az is, hogy a bemutatkozó hazai együttesek közül általában 2-3 produkció nemzetközi fesztiválokra, bemutatókra kapott meghívást.

A harmadik nagy vívmánya a fesztiválok sorának az, hogy immár a találkozó valóban összenőtt Kazincbarcikával, hagyományos rendezvénnyé vált. A város magáénak érzi, számít rá. Legfontosabb eredménye talán az, hogy ez a fesztivál az amatőr színjátszás nemzetközi megítélésében olyan, mint a filmművészetben a nagy filmfesztiválok- hangsúlyozták a szervezők.
Forrás: MTI