Az EU felújítja a Luby-kastélyt

Európai uniós támogatás segítségével, közel 400 millió forintból újítják fel a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Nagyar településen található, XIX. században épített Luby-kastélyt.

A Szamosközben fekvő, Tisza-parti település nevezetessége késő klasszicista stílusban 1878-79-ben épült fel Luby Géza, Nagyar egykori földbirtokosa irányításával. Az emeletes felépítésű kastélyt később - részben kora eklektikus stílusban - átalakították, állaga azonban mára annyira leromlott, hogy elkerülhetetlenné vált a felújítása.

Az épületet - amelyet két éve vett meg az önkormányzattól egy budapesti székhelyű, ingatlanfejlesztéssel foglalkozó cég - a műemlékvédelmi előírásoknak megfelelően állítják helyre, és a tervek szerint egy hattermes, interaktív múzeumot alakítanak ki benne. Itt játékos feladatok formájában ismerkedhetnek meg a látogatók a szatmári táj történelmével és irodalmával. A fejlesztés keretében megújul az a rózsakert is, amely korábban a kastélyhoz tartozott.

A turisztikai célú fejlesztést pályázaton keresztül 200 millió forinttal támogatja az EU, ez az összeg a teljes beruházási költség ötven százalékát fedezi. A munkálatokat már elkezdték, várhatóan a jövő nyár elején adják át a megújult kastélyt.

A hétszáz lakosú Nagyar egyébként gazdag történelmi emlékekben: a település műemlék jellegű református templomát a XIV. századi gótikus kápolna falainak felhasználásával, késő barokk stílusban építették a XIX. század közepén. Tatarozásakor a középkori falfelületeken olyan XV. század eleji, reneszánsz freskókat tártak fel, amelyek csak igen ritkán fordulnak elő a mai Magyarország területén.

A szatmári község a templom mellett három kastéllyal (Kende-kúria, Luby-kúria, Luby-kastély) büszkélkedhet, de a látványosságok közé tartozik még az a kocsányos tölgy is, amely alatt - a hagyomány szerint - Petőfi Sándor megírta a Tisza című versét. A költő a források szerint 1846-ban járt először Nagyarban Lubay Zsigmond földesúr vendégeként, és valószínűleg az itteni táj adta az élményanyagot költeménye megírásához.

Az utókor által Petőfi-fának elnevezett, akkoriban a Tisza és a Kis-Túr találkozásánál álló hatalmas tölgyet - amely 20 méter magas, 30 méter koronaátmérőjű és 6,5 méteres törzskerületű volt - az évtizedek során betegség és vihar károsította, 1995-ben pedig egy villámcsapás végleg földre terítette a faóriást.
Forrás: MTI