Hova repültek ezek tegnap este?

Mit hozott a választás első fordulója a magyar pártok számára? Csalódást, örömöt, jót és rosszat, sikolyt és könnyeket - mindenkinek mást és mást. De egységesen nézve sajnos csak rosszat.

A legrosszabb

A 2010-es országgyűlési választásokon a részvételi arány durván 60 százalékos volt - ami a 2006-os, 67,83 százalékához képest majd 8 százalékkal kevesebb, vagyis több mint 640 ezerrel kevesebb ember ment el szavazni. Mindezt egy olyan környezetben, ahol két olyan párt robogott be a Parlamentbe, akik az eddigi apatikusak, vagy a szavazást lehetőségek híján értelmetlennek találók tömegét tudta megmozgatni. Egy olyan környezetben, ahol az MSZP táborát mindennél jobban feltüzelte a náci katonákkal kísért patás ördög kétharmadának rémképe, és ahol az ellenfél is hasonló, a Nagy Győzelem okán mozgatott meg minden lehetséges szavazót. Egy olyan környezetben, ahol még a csodatevő Borkos Lajos is feltűnt, és a civil szféra is saját pártot gründolt.

Az elmúlt négy év eszerint nem csak az MSZP mélyrepüléséről, az SZDSZ haláltusájáról, vagy a Jobbik és az LMP felemelkedéséről szólt Hanem sajnos arról is, hogy eddigieknél is vállalhatatlanabb lett a politika, és emiatt szkeptikusabb a választópolgár. Hisz abban biztosak lehetünk, hogy a fent említett tények több százezer, egyébként otthonmaradó választót mozgattak meg - és még így is 640 ezerrel kevesebben jelentek meg. Ez azt jelenti, hogy az elmúlt négy év politikája mintegy egymillió ember kedvét vette el attól, hogy beszálljon a „részvételi demokrácia” nevezetű játékba, amire társadalmunk épül. Ráadásul a tegnapi, fájdalmasan szánalmas OVB-huzavona csak újabb tízezreket erősített meg eme elhatározásban.

MSZP

Többen voltak, mint gondoltuk - jegyezte meg tegnap az egyik Jobbik-ultra szomorúan. Ezen gondolatával nem volt egyedül: sokan voltak, akik az MSZP-nek mindössze 15 százalékos eredményt jósoltak, és az MSZP eddig is hajlamos volt alulmúlni a tőle várt eredményeket. Így az egykor fényes (vörös?) csillagként ragyogó Szocialista Párt gyakorlatilag megcsinálta a lehetetlent: felhúzta reménytelenül zuhanó repülője orrát, majd felkenődött szembe jövő sziklafalra. Ugyanis a 19 százalék, és az egymilliónál is kevesebb rájuk szavazó állampolgár (amikor csak a nyugdíjasok három milliónál többen vannak) akkora esés, amivel az MSZP elvesztette a „másik erő” szerepét az eddigi mérleghintában - felborítva ezzel nem csak a saját játékterét, hanem az egész táblát.

Fidesz

A mérleghinta felfelé lódulásával Orbán Viktor végre elérte a koronát, amely után oly régóta ácsingózott - csakhogy akkora slunggal, aminek hatására valószínűleg a fejére szorul. Ugyanis a nép nem kevesebbet vár a várhatóan tejhatalomra törő Fidesztől, mint csodát - és bár senki nem tudja, mi van a narancsos koalíció hét lakat alatt őrzött páncélszekrényében, igen kicsi az esély rá, hogy az a valami egy életelixír. Anélkül pedig nem jön más a nép számára, mint egy újabb nagy csalódás, ami a Fidesz repülőjét is a föld irányába terelheti.

Halottak

Az SZDSZ három madár vontatta repülőgépének nem sikerült a kényszerleszállás, és halk robbanással semmisült meg. Magával húzta azonban a segítségére siető, Bajszos felségjellel repülő MDF-et is, aki jelenleg még „csak” a kényszerleszállás gondjaival küzd. Azonban nem vetít sok jót előre, hogy Magyarország egyetlen női pilótája katapultált - követve a kirugdosott légikisérőit - miközben állítólag pár könnycseppet is elmorzsolt. A civilek által összetákol Seres-Airwaysnek viszont már a felszállás sem sikerült: az üzemanyagából kifogyva valószínűleg csendbe visszahull majd a földre. Azok számára pedig, akik csak hajtóművüket berregtették, de nem volt elég üzemanyaguk, eleve halva született ötlet volt a felszállás gondolata.

Jobbik


Egyik szeme sír, másik szeme nevet az árpádsávos lepedőbe csavart, fehér hintalovon vágtató csodaszarvasnak. Nevet, mert soha radikális párt nem ért el hasonló eredményt hazánkban, és mint azt Vona tegnap megfogalmazta, egy év alatt gyakorlatilag megduplázták szavazóik számát. Ugyanakkor sír, mert a beígért csoda - „Magyarország kétharmada Jobbikos” -, de még a reálisnak tűnő „MSZP-legyőzése” is elmaradt. Így a jobbikos szavazók visszazuhantak a valóság mocsarába, és még azt is meg fogják nézni, hogy a Jobbik mit fog tudni elérni közel 50 delegált képviselőjével - hisz azzal már lehet valamit kezdeni, nem úgy mint az EP-ben hárommal. És a lehetőségekhez általában elvárások társulnak - talán kicsit nagyobbak is, mint amennyire a párt egy 2/3-os Fidesszel szemben egyáltalán képes lehet.

LMP


Az LMP viszont épp az álmok felhőjébe szárnyalt fel az említett mocsárból: jóval 7 százalék feletti eredményük nem csak azt mutatta meg, hogy egy arc nélküli, alig egy éves párt is eséllyel indulhat a választásokon, hanem azt is, hogy a zöld értékek igenis érdeklik a magyarokat. Ez a szárnyalás egyébként is általánosan jellemezte a másokat: némi naivsággal bár, de legbelül mindegyikük meg volt győződve arról, hogy az LMP bejut, a bejutással pedig arról győzték meg magukat, hogy tényleg lehet más a politika. És ha sikerül átültetni ezt a meggyőződést a gyakorlatba, azzal képesek lehetnek visszahozni a négy év alatt elüldözött, egymillió szavazót.