Kéri László: csak a Jobbik állhat a fideszes kétharmad útjába

Kéri László szerint "a meggyengült magyarországi baloldali politikai erők" nem tudják megakadályozni, hogy az áprilisi parlamenti választáson a Fidesz megszerezze a kétharmados többséget, erre a mostani viszonyok között csak a Jobbik képes.

A politológus erről kedden Budapesten, a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület (Mazsike) Szombat című folyóirata választási különszámának bemutatóján beszélt, ahol Kiszelly Zoltán politológussal elemezték a helyzetet.

Kéri László azt mondta, a mostani korrupciós ügyek igazi haszonélvezője nem a Fidesz, hanem a Jobbik, az ő malmukra hajtja a vizet a fiatal munkanélküliek számának a növekedése is. A választás után azonban a radikális jobboldal felfutása előreláthatóan hirtelen megszűnik, az Országgyűlésbe kerülésükkel "széthullhat a tisztaság mítosza" - fogalmazott.

Véleménye szerint a jobboldali szavazók között több százezren vannak, akik ingadoznak a Fidesz és a Jobbik között, az átjárás nagyságrendje pedig oda-vissza nagyjából azonos. A Fidesz azonban úgy tűnik, hogy például az 1956-os forradalom és szabadságharc örökségét nem hajlandó átadni a másik jobboldali pártnak, erre utal, hogy igen előkelő helyen szerepelteti az 1956-ban halálra ítélt Wittner Máriát az országos listáján - értékelte.

A politológus a Jobbik előretörésével magyarázta többek között azt is, hogy 14 évnyi huzavona után a parlament megszavazta a holokauszt tagadásának büntethetőségét előíró törvényt.

Kiszelly Zoltán "mini gyűjtőpártként" aposztrofálta a Jobbikot, amely magába olvasztotta mások mellett a Kossuth téri ellenzéket, a "táltos hívőket", és az antiszemita, nyilas érzelműeket. A két nagy párt szerinte ugyanakkor reklámot csinál ennek a politikai tömörülésnek azzal, hogy folyamatosan kritizálja és elhatárolódik tőle, ezáltal a "tiltott gyümölcs" elve alapján nő a táboruk.

A radikális párt tömegbázisát növeli a globalizáció kritikája, a trianoni béke igazságtalanságának hangoztatása, és a rendszerváltás óta eltelt 20 évvel való elégedetlenség kimondása. A kérdés most már az, hogy megkülönböztethető lesz-e a parlamenti bejutás után is a többi párttól - jegyezte meg a politológus.
További kérdésként vetette fel a "harmadik erő" jövőjével kapcsolatban, hogy mikor lesznek az önkormányzati választások, és azokon mekkora képviselő-testületekre lehet majd szavazni.

Az is megfigyelhető, hogy - részben a Jobbik háttérbe szorítása érdekében - az MSZP egy része bizonyos kérdésekben nem zárja ki a Fidesszel való együttműködést, míg a másik - ennek a körnek egyik központi alakja Gyurcsány Ferenc volt kormányfő - erre egyelőre semmilyen körülmények között nem hajlandó - állapította meg.
Forrás: MTI