Dárfur: a béke küszöbén?

Tegnap aláírták a dárfuri békeegyezményt, amely lezárhatja a hét éve kezdődött, időközben tarthatatlanná vált háborús helyzetet Szudánban - és nagyban javíthat a hágai bíróság által elítélt elnök megítélésén is.

Halál után remény

Dárfur a világ egyik legszörnyűbb pontja: a hét éve indult, etnikai, vallási, politikai és gazdasági ellentétekkel szabdalt szudáni tartomány (erről lásd bővebben írásunkat) háborúja több mint 300.000 ember halálát okozta, és mintegy 2.7 millióan menekültek el otthonukból. A menekültek nagy része hatalmas menekülttáborokban tengeti életét, amelyeket a nemzetközi segélyszervezetek tartanak fenn. Azonban a fennálló helyzeten nem segített sokat, hogy Szudán elnökét, Hasszan Ahmad al-Bashirt - épp a Dárfurban elkövetett bűnök miatt - a Hágai Nemzetközi Bíróság elítélte, ugyanis reakcióként több európai és amerikai segélyszervezetet kiutasított az országból, ami tovább nehezítette az ott élők helyzetét.

A béke gyakorlatilag al-Bashir és pártja, valamint az Igazság és Egyenlőség Mozgalom (JEM) nevezetű lázadó szervezet kezében van - legalábbis Dárfur esetében. A Dohában tegnap aláírt ideiglenes békemegállapodást számtalan másik előzte meg: fegyverszüneti-egyezmények, békemegállapodások és egyéb dekrétumok, akiket közvetített már más afrikai ország, Amerika, de még az ENSZ is. Ezekben egy volt a közös: előbb-utóbb mind fel lett rúgva.

Azonban most merőben más a helyzet: Szudán roppant mértékben javította kapcsolatát a szomszédos Csáddal, aki szintén támogatja a békemegállapodást. Ez azért hatalmas fejlemény, mert a két ország eddig kölcsönösen támogatta és pénzelte a másik ellen szövetkező lázadó-csoportokat, ám most a közös béke hívei. A dokumentumot mintegy éves tárgyalás előzte meg - amik az utóbbi hónapokban gyorsultak fel a megvalósíthatóság szintjéig - és közösen vettek részt benne az Arab országok diplomatái, valamint Amerikai, és az ENSZ közvetítői. A hétvégén - az egyezmény előzményeként - pedig a "poltikai fogjok" harmada fel lett mentve a halálbüntetés alól.

Külföld, belföld


A békeegyezmény Bashir elemi érdeke is. Ugyanis hiába jött jól ki hazájában és kontinensén a hágai ítéletből, a legtöbb országban még mindig letartóztatási parancs van ellene, ami hosszútávon nem szolgál rá újraválasztásának esélyeire. Azonban, ha sikerülne tető alá hoznia és betarta(t)nia a dárfuri háborúk lezárást elérő békeszerződést, akkor nem csak az országában javulna rohamosan a népszerűségi-indexe, hanem a külföldtől is akkor a vállveregetést kapna, amitől a hágai ítélet is megszűnne.

Jelenleg azonban sokkal többről van szó, mint az ország egyik tartományának a sorsáról, vagy egy elnök, esetleg pármillió ember életéről. A vallásilag muzulmán, főleg „fehérek” lakta, a hatalom jó részét gyakorló észak, és a keresztény-feketék lakta, olajban gazdag dél jövőre lehet, hogy két külon ország lesz - legalábbis erről fog dönteni a 2011-ben kiírásra kerülő népszavazás. Ehhez természetesen először egy népességszámlálás szükséges, amihez elengedhetetlen a háborús viszonyok megszüntetése.

Bár a szakadás erőteljesen észak érdekei ellen van, Bashir mégis minden erejével támogatja a megállapodást. Ennek oka - a fent említetteken kívül - hogy pontosan tudja: amennyiben nem valósul meg a kiírás 2011-ben, polgárháború lesz - amit még a szétszakadásnál is jobban szeretne elkerülni. Ráadásul úgy kalkulál, hogy a békefolyamat sikeres lezárása olyan esemény lehet, amely az összetartás, és nem a széthúzás felé terelheti az országot. Azonban a szakértők egyöntetű véleménye szerint még ha a népszavazás az egyesítés mellet is szól majd, az évtizedek ellentétek feloldásához a békeegyezmény egymaga édeskevés.

Csak a kezdet


A békeegyezmény nem egy korszak lezárását jelenti, hanem egy új kezdetét, amelyben folyamatosan fel fogjuk dolgozni a múlt sérelmeit - nyilatkozta egy neve elhallgatását kérő szudáni diplomata. Erre utalnak a március 15-i kezdetre beharangozott politikai tárgyalások, amelyek a javak eloszlásáról, a kártérítésről, és a politikai képviseletről fognak szólni. Egyesek szerint a tárgyalások végül egy zimbabweihez hasonló hatalom-megosztó egyezményhez fognak vezetni, amely értelmében a JEM párttá alakul, és a hatalom minden létráján képviseltetni fogja magát. Azonban gondok okozhat, hogy bár a JEM a legjelentősebb lázadó-csoport, korántsem az egyetlen - és nem mind támogatja a békemegállapodást.

Bashir nem győzi hangsúlyozni, hogy egy mindent átfogó békemegállapodás lesz majd a tárgyalások során felduzzasztott, véglegesített dokumentum, aminek ő elkötelezett híve. Azonban egyenlőre nem hajlandó elhalasztani az áprilisra tervezett parlamenti választásokat, amit Khalil Ibrahim, a JEM vezére - volt belügyminiszter - kér, hogy ők is felkészülten tudjanak résztvenni rajta. A tárgyalásokat minden pozitívum ellenére az is beárnyékolja, hogy még vasárnap is tűzpárbaj tört ki a katonaság és a lázadók között. Azonban a jelenlegi tervezet mindezek ellenére is az elmúlt hét év legnagyobb erőlelépése - így az egyetlen komoly reménysugár a dárfuri humanitárius katasztrófa megoldásra.