Újabb büdzséjavító lépések Görögországban?
Az EU-országok pénzügyminisztereinek keddi brüsszeli tanácskozása előtti estén Görögország beleegyezett abba, hogy március közepén újabb intézkedéseket tesz, ha a jelek arra mutatnak, hogy az addig meghozott döntésekkel nem sikerül elérni a célul kitűzött deficitlefaragást.
Athén abba is kénytelen volt belenyugodni az euróval fizető országok pénzügyminisztereinek hétfő esti megbeszélésén, hogy "egyelőre nem lenne bölcs dolog" az eurózóna országai részéről, ha nyilvánosan részleteznék, a maguk részéről milyen támogató lépéseket kívánnak tenni a görög pénzügyi helyzet stabilizálása, egyben az euróövezet megvédése érdekében.
Juncker szerint az esetleges márciusi görög kiegészítő intézkedések alapvetően a kiadáscsökkentésre összpontosítanak majd, de bevételnövelő jellegű lépésekre is sor kerülhet. Szóba jöhet például az áfaemelés, illetve a luxuscikkekre kivetett adó.
A február 11-i kötetlen EU-csúcstalálkozó résztvevői támogatásukról biztosították, ugyanakkor további erőfeszítésekre szólították fel Athént, hogy tegye rendbe költségvetését, hiszen a görögök fizetési nehézségei alááshatják az egész eurózóna stabilitását. Az állam-, illetve kormányfők nem konkretizálták, milyen segítségre számíthat tőlük Görögország, azt azonban világossá tették, hogy "szoros felügyelet alá helyezik" az országot.
Az Európai Bizottság tavaly őszi becslése szerint 2009-ben a GDP-hez képest 12,75 százalékra nőtt a görög költségvetési hiány, az ország eladósodottsága pedig meghaladta a 113 százalékot - az unión belül elfogadhatónak tekintett 3 százalék, illetve 60 százalék helyett. Az EU legfőbb végrehajtó testülete most olyan intézkedéseket vár Athéntól, amelyek az idén és jövőre egyaránt legalább 3,5 százalékponttal, 2012-ben pedig legalább 2,5 százalékponttal csökkentik a deficitet, és így 2012 végére a deficit 3 százalék alá süllyedhet.
A legsürgősebb intézkedéseket a brüsszeli bizottság szerint legkésőbb május 15-ig meg kell hoznia az athéni kormánynak. Ehhez már március 16-ig össze kell állítani az idén tervezett intézkedések menetrendjét. Az EU március közepén, majd május közepén újra áttekintené a helyzetet, ezután pedig negyedévenként ellenőrizné, miként a alakulnak a folyamatok. A túlzott deficit miatt eljárás alá vont országok esetében általában csak félévente szoktak állapotfelmérést végezni.
Az eurócsoport hétfői ülése előtt újságíróknak nyilatkozva - majd az ülésen nyilván kollégái előtt is - Jeórjiosz Papakonsztantinu görög pénzügyminiszter azzal érvelt, hogy ha most Athén újabb intézkedéseket jelentene be, az nem állítaná meg "a piacok Görögország elleni támadását". Úgy vélekedett, hogy e piaci támadásokat az állítaná meg, ha az unió kézzelfoghatóbb formába öntené a múlt csütörtöki EU-csúcson Görögországnak elvben kilátásba helyezett támogatást.
Olli Rehn, az Európai Bizottság frissen kinevezett gazdasági és pénzügyi biztosa ugyanakkor arról beszélt: Brüsszel támogatja azt, hogy a görög kormány valósítsa meg stabilitási programját, különösen azt az elemét, miszerint ebben az évben négy százalékponttal kell csökkenteni a költségvetési hiányt. "Ebben az összefüggésben" további intézkedések szükségességét hangoztatta az uniós biztos.
Forrás: MTI