Háborúskodás miatt kihaló fajok

A 248 kilométer hosszan és négy kilométeres szélességben elterülő zónában decemberben végeztek kutatásokat a dél-koreai környezetvédelmi minisztérium és a környezeti kutatásokért felelős nemzeti intézet szakemberei. A Szöultól alig 90 kilométerre északra elterülő területen nyolc kihalás szélén álló emlős jelenlétét erősítették meg. A felsorolt állatok között szerepel macskaféle és szarvas, de igen ritka madarak 24 fajtájára is találtak, például a mandzsu darura.

Dél-koreai és nemzetközi csoportok véleménye egybecseng arról, hogy az erősen aláaknázott és szinte érintetlen demilitarizált zóna ökológiai kincsek valóságos tárháza, és növény-, illetve állatfélék legkevesebb hetven fajtája él ott, az emberi beavatkozástól távol.

A szöuli környezetvédelmi minisztérium szerint a zóna vizes élőhelyekben és ritka erdőkben is gazdag, ez pedig kiváló életfeltételeket teremt eltűnőben lévő rókák és szarvasok számára. Át kell gondolni, hogy miként tudnánk visszaállítani a zóna eredeti állapotát olyan fajok számára, amelyek Dél-Koreában már kihaltnak tekinthetők - mondta egy tisztviselő.

A két Koreát elválasztó demilitarizált zóna - amely nyugat-keleti irányban szeli át a Koreai-félszigetet - az 1950 és 1953 között zajló és tűzszünettel zárult háború után jött létre. A sáv ökoszisztémás rendszere azért is maradhatott meg, mert mindkét oldalról igen erősen korlátozott a belépés.