Rosszabbak a gazdasági kilátások

A GKI Gazdaságkutató elemzése alapján kiderült, hogy a magyar gazdaság konjunktúra indexe kedvezőtlenebb lett. A munkanélküliségtől való félelem is növekedett.

Egy évvel ezelőtt a konjunktúra-index szezonális hatásoktól megtisztított értéke fél éven keresztül csökkent. A tendencia ezután megfordult, és a következő fél évben emelkedni kezdett. Így jutottunk el a jelenig, amikor is a novemberi értékelés szerint ez az emelkedés megállt. Az Európai Unió támogatásával készült felmérés azt mutatja, hogy novemberben az üzleti szektor és a fogyasztók várakozása is kissé (a statisztikai hibahatáron belüli mértékben) kedvezőtlenebb lett.

Az üzleti szférán belül az ipari és építőipari bizalmi index nem változott, a kereskedelmi és a szolgáltatói viszont alacsonyabb lett. Az iparban az előző és a következő időszak termeléséről alkotott vélemény romlott, a rendelésállomány megítélése – ezen belül az exportrendeléseké is – viszont javult, s a saját termelésű készleteket is kisebbnek érezték a válaszolók.

Gazdasági ágak

Az építőipari bizalmi index értéke két hónapja lényegében változatlan. Apró pozitívum, hogy novemberben kissé javult az előző három hónap termelési színvonalának és a rendelésállományok megítélése.

A kereskedelmi bizalmi index értéke mutatta a legjelentősebb ingadozást az elmúlt időszakban: novemberben pedig az index értéke kissé csökkent. Az októberi nagy javulás után lényegesen kedvezőtlenebb lett a rendelések megítélése, s az eladási pozícióról alkotott vélemény is valamelyest romlott. A készletszintet viszont kisebbnek érezték a cégvezetők.

A szolgáltatói bizalmi index több hónapos markáns erősödés után novemberben kissé csökkent. Számottevően romlott az üzletmenet megítélése, a közeljövőre vonatkozó forgalmi várakozások lényegében változatlanok maradtak.

Árcsökkentési szándék


Módszertan
A GKI Gazdaságkutató Zrt. – az EU módszertanának megfelelően – konjunktúra-indexének kiszámításakor az üzleti szférán belül az ipar, a kereskedelem az építőipar és a szolgáltató szektor várakozásait veszi figyelembe. (A szolgáltató szféra cégei közül – hasonlóan az EU gyakorlatához – a pénzügyi és a közszolgáltatások területén működő vállalkozások egyelőre nem szerepelnek a vizsgált szektorok között.) Szezonálisan kiigazított adatokat közöl, vagyis megfelelő matematikai módszerekkel kiszűri a szezonális hatások (például a téli és a nyári időjárás különbségei, a karácsony előtti nagyobb kereslet, a nyári szabadságok miatti kisebb termelés) okozta eltéréseket.
Az iparban és az építőiparban kissé mérséklődött az árcsökkentési szándék intenzitása, a kereskedelemben és a szolgáltatói szférában pedig összességében stagnálással kalkuláltak a válaszolók.

A fogyasztók inflációs várakozása az októberi nagy zuhanás után novemberben minimálisan emelkedett. A foglalkoztatási hajlandóság a stagnálást jelző szolgáltatások kivételével, ha minimálisan is, de minden ágazatban visszafogottabb lett. Félévnyi javulás után jelentősen nőtt a lakosság munkanélküliségtől való félelme. A magyar gazdaság kilátásainak megítélése csak az iparban javult, a többi ágazatban és a fogyasztók körében romlott.

A GKI fogyasztói bizalmi index értéke – a május óta tartó markáns növekedést követően – novemberben minimálisan, de csökkent. Rövid távú megtakarítási képességét valamint a nagyértékű fogyasztási cikkek vásárlási esélyét az októberinél pozitívabban értékelte a lakosság, saját pénzügyi helyzetét viszont rosszabbnak.
Forrás: HírExtra/GKI