H1N1 - "Nem arról van szó, hogy oltsunk vagy ne oltsunk!"
A H1N1 vakcina körül komoly vita alakult ki az orvosi körökben. Ez megmozgatta a médiát is: alig van nap, hogy ne hallanánk valaki álláspontját. A HírExtra az orvostudomány új útját hirdető dr. Lenkei Gábort kérdezte.Mi a véleménye a H1N1 körüli vitáról?
Nagyon örülök annak, hogy egyáltalán van vita. Régen történt már olyan jó dolog, hogy ennyi embert sikerült bevonni egy valóban fontos egészségügyi kérdés megvitatásába. Jó dolog, hogy orvosok nyíltan vállalják a véleményüket és elmondják a kétségeiket.
Ez nem bizonytalanítja el az embereket?
Lenkei Gábor - önmagáról
Kutatóorvosként a Mikrobiológiai Intézetben a Debreceni Orvostudományi Egyetemen. A mikrobiológia a nagyon kicsiny, mikroszkópikus méretű élőlényekkel foglalkozik, mint pl. baktériumok, vírusok. Ezeknek a mai szemlélet túlzott jelentőséget tulajdonít, mint betegséget okozó tényezőknek, holott már sok évtizeddel ezelőtt, Szent-Györgyi Albert Nobel-díjas tudós közzétette ezzel kapcsolatos tudományos felfedezéseit. Ahhoz, hogy ezek bármiféle betegséget okozzanak, a szervezetnek először le kell gyengülnie, aminek a fő oka az ún. hiányállapot. Ez leggyakrabban vitaminok hiányát jelenti. Később belgyógyász lettem a DOTE (Debreceni Orvostudományi Egyetem) III. számú Belklinikáján.Végül szülész-nőgyógyász képesítést is szereztem a DOTE Női Klinikáján. Tapasztalatokat szereztem szülészként, nőgyógyászként és az onkológiai osztályon dolgozva is.
Az influenzának a lényege, hogy a vírus éppen azért fertőz újra meg újra, mert folyamatosan változik. Ha van egy vírus, ami a jelenlegi járványt okozza, akkor ellene csak ugyanazzal a vírustörzzsel lehet védekezni. Viszont a magyarországi oltóanyag, minden rendelkezésre álló információ szerint nem ebből készült.
Ráadásul – mint azt Kertai Pál professzor, a közegészségtan tankönyvben írja – a „védőoltásoknak csak mérsékelt sikerük van, a hazai tapasztalatok szerint a védőhatás 50-60 százalékos és néhány hónapig tart.” Ez természetesen csak az aktuális védőoltásra érvényes. Az Országos Gyógyszerészeti Intézet honlapján meg lehet nézni a vakcinát: itt azt írják, H1N1-szerű. Én nem tudom mi az a „szerű.”
Ha én beülök egy étterembe, rendelek egy korsó Drehert, de a pincér Dreher-szerű sört hoz ki, akkor nem fogom meginni.
Felmerült az is, hogy ez a vakcina a megmaradt madárinfluenza vírustörzsből készült – amiből végül nem lett járvány.
Bizony, ez a gyanú. De mi történik itt valójában? Azt minden orvos tudja, hogy vannak bizonyos emberek, akiknek a beoltása várhatóan több hasznot hoz, mint amennyi kockázattal jár. Gazdaságilag?
Úgy is, de természetesen az emberek egészsége, jól léte szempontjából is. Annak eldöntésére, hogy ki oltsunk, kit nem az orvos bölcsességére van szükség. Az orvoséra, aki ismeri a páciensét, ismeri annak szervezetét, adatokkal rendelkezik róla.
Akkor általánosan fel sem tehető a kérdés, hogy oltsunk vagy ne oltsunk?
Nem arról van szó, hogy oltsunk, vagy ne oltsunk. Az oltásnak vannak több évtized alatt letisztult, jól bejáratott szabályai. Úgy gondolom, a szabályok betartásával oltsunk.
Ön azt írja egy tanulmányában, hogy az engedélyeztetés is túl gyorsan zajlott. Erre gondol?
Ha megnézzük az orvosi tanagyagot, akkor kiderül, vannak olyan szövődmények és mellékhatások, amelyek a védőoltás beadását követően csak hatvan nap elteltével alakulnak ki. A most lezajlott engedélyeztetési folyamat nem várta ki ezt az időt. Nekem ez a bajom. Hangsúlyozom: jó oltóanyaggal, amit alaposan megvizsgáltunk, indokolt esetben lehet oltani. Mit gondol a kismamák oltásáról?
Korábban az volt a szabály, hogy terhes nőket és három év alatti gyerekeket ilyen vakcinával nem oltunk. Sebő Zsuzsa gyermekorvos ezt világosan leírja a tiltakozásában.