Milyenek a zenetanárok?

A zenetanárok, a zeneoktatás helyzetéről rendezett tanácskozást szakmai szervezetek, zenekarok, oktatási intézmények bevonásával a Magyar Zenei Tanács.

A Zeneoktatásunk című rendezvényen mutatkozott be az MTZ keretében megalakult zeneoktatási munkacsoport, amelynek nevében

Kovács Brigitta azt emelte ki: kell, hogy a szakmának legyen felelős és hozzáértő minisztériumi képviselete. Jelenleg ugyanis egy ember foglalkozik a különböző művészeti ágakkal és ezek minden szintjével. Szerinte a módszertani háttérintézmény létrehozása is halaszthatatlan.

Miközben a finanszírozásról rossz hírek láttak a héten napvilágot, az alap-, a közép- és a felsőfokú zeneoktatás tanárai túlléptek a pénzügyi kérdéseken és a modernitás, a hatásosabb módszerek lehetőségét elemezték.

Victor Máté, az MZT elnöke megjegyezte: reméli, hogy a gazdasági döntéshozók előbb-utóbb rájönnek arra, hogy ha a művészetoktatásba ruháznak be, nem lesz szükség új börtönök építésére.

Az alapfokú zenei oktatásról és tehetséggondozásról Homor Istvánné, a Hubay Jenő Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Szakkönyvtár nyugalmazott igazgatója adott számot. Kiemelte: "a fiatalok ízlésformálása nagyon fontos módszertani probléma és feladat. Régóta hangoztatjuk, hogy a művészeti nevelésnek nincs háttérintézménye".

Eckhardt Gábor zongoraművész, a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola igazgatója a középfokú zenész-szakképzésről és a zeneművészeti szakközépiskolák helyzetéről adott képet. Az intézmény nemrég kinevezett igazgatója - korábban a szentendrei Vujicsics Tihamér Zeneiskola vezetője - Bokor György tette föl a kérdést: "kik jönnek utánunk?" A szintenként elkülönült szakmai szervezeteknek vissza kellene térniük a közös gondolkodáshoz, hogy ezt a dilemmát megoldják.

Duffek Mihály, a Debreceni Tudományegyetem zeneművészeti karának dékánja az átalakuló zenei felsőoktatásban egyebek között a bolognai rendszer, valamint a doktoriskolák ügyét taglalta.

Hámori József akadémikus, agykutató ismét rámutatott arra, hogy akik zenélni tanulnak, azoknak a koncentrációképessége, tanulási gyorsasága sokkal jobb a többiekénél.
Horváth Zsolt, a Pannon Filharmonikusok igazgatója szándékosan provokálta a hallgatóságot azzal, hogy ha a felnőtt lakosságnak csak 2 százaléka hallgat komolyzenét, hol vannak akkor a művészeti nevelés eredményei? Megosztotta az MTI-vel: kezdeményezte Pécsett az ügyvédi irodák, orvosi rendelők tulajdonosainál, tehát olyan helyeken, ahol huzamos időt töltenek az emberek, hogy szóljon szép muzsika, amelynek a kiválogatásában segített.

Ember Csaba, a Magyar Zene- és Művészeti Iskolák Szövetségének elnöke ellenben azért indított akciót, hogy október elsején, a zene világnapján minden koncerten legyen - Yehudi Menuhin szelleméhez híven - egyetlen perc néma csend.
Forrás: MTI