Harapjunk a nedves husiba!

A nyár vége felé, mikor már visszahúzódik a kánikula és a mozdulatlanságra kényszerítő meleg, újra friss hús után vágyunk. Nedvektől duzzadóra és harapnivalóra. Eljött a mi időnk!

A szilva az egyik legsokoldalúbb gyümölcsünk. Nemcsak finom, de rendkívül egészséges is. Ráadásul sokoldalúan felhasználható. Az egyik legkiválóbb vértisztító hatást tudhatja magáénak, ami a sörrel-borral megélt nyári éjszakák után igencsak jót tehet még a fiatal szervezeteknek is. De ha nem fogyasztunk elég zöldséget és más gyümölcsöt, akkor a szilva vértisztító hatása elengedhetetlenné válik.

Ezt a hatás a szilva számtalan összetevőjének eredménye, de közülük is kiemelkedik rendkívül magas kálium tartalma: tíz deka aszalt szilvában 757 mg található. A kálium nemcsak segít a salakanyagok kiürítésében, de szabályozza, illetve normalizálja a szív ritmusát is.

Emésszünk!

A szilva
A szilva a legigénytelenebb gyümölcsfajtáink egyike. Sem talajban, sem fekvésben nem válogat, de legjobban az enyhén nedvesebb, kötöttebb talajokon terem. A szilva a hosszú szüreti időszaknak és a kedvező gyümölcs tulajdonságoknak köszönhetően jelentős szerepet képvisel a frissen fogyasztható gyümölcsök között. A szilva 5000 éves kultúrnövényünk. A magról és sarjról történő szaporítás a XX. századig jelentős volt. A régi szilvafajtákból több évezredes vagy évszázados termesztésük közben fajtakörök (pl. Besztercei szilva) keletkeztek. A legelterjedtebb friss fogyasztási céllal termesztett európai szilvafajták a Stanley, Bluefree, President, Olasz kék és néhány ringló Zöld ringló, Althan ringló.
A szilva emésztést elősegítő hatása közismert, ám azt már nem mindenki tudja mi az, ami ezt előidézi. Nos, a héjában lévő nagy mennyiségű cellulóz adja azt a rosttartalmat, mely kellemesen átmozgatja a beleinket, így segít a székrekedés ellen. De e mellett vizelethajtó hatása is van. Persze annak, akinek nincs székrekedése és sok szilvát eszik… nos inkább ne próbálja ki. Vagy ha igen készüljön a gyors futásra a legközelebbi mellékhelység irányába.

Cukor tartalma kicsi, nedvességtartalma viszont nagy (85 százaléka víz). Ebből következően kevés kalóriát tartalmaz: 100 grammban 50 kalória energia van. Szénhidráttartalma 10,3 g körüli. Vitaminjai közül az A-, az A-provitamin, a béta-karotin, a B1- és B2-, illetve csaknem valamennyi B-vitaminféleség, továbbá a C-vitamin érdemelnek említést.

Kálium mellett a kalcium, foszfor és magnézium található meg benne. A növényi antioxidánsok közül antocián színanyagokat és flavonoidokat; rutint és quercetint tartalmaz jelentősebb mennyiségben. Ezek az anyagok megerősítik az immunrendszer ellenállóképességét, valamint védenek a szív- és érrendszeri megbetegedésekkel szemben. Sőt, étvágyfokozó is.

Enni kell

Fogyasztani – mint minden gyümölcsöt –természetesen nyersen a legjobb. Lehet belőle kompótot főzni, de ügyelni kell rá, hogy ne főjön túlságosan szét. Ha mégis szétfő kissé, akkor az izgalmas finomságokat kedvelők kipróbálhatják a szilvakompóttal nyakon öntött gyümölcsfagyit. Különleges csemege.

A szilva kerülhet süteménybe, rétesbe, tortába, de húsételekhez is igazán remek kiegészítő. A valódi csúcs, melyet egy szilva élete során elérhet természetesen a szilvásgombócba való bekerülés. Ezen párjanincs étek éppen az, melyet épeszű ember képtelen befejezni míg előtte a gombócos tál.

A szilvalekvárról ódákat lehet zengeni, főleg ahogy egyes háziasszonyok, a cukor teljes kihagyásával készítik napokon át. Az aszalt szilva szintén finom csemege akár nyersen akár süteménybe, húsba tölteléknek.

És végül ne feledkezzünk meg a szilva egy másik, sokak számára nagyon lényeges felhasználási módjáról, a pálinkáról. De ez már egy másik történet…