Kamatspekulációra játszott a kormány?

Büszkén újságolta a környezetvédelmi miniszter, hogy Magyarország gyorsan és okosan használta fel a kvótavagyonból befolyt 28 milliárd forintot. Az ellenzék mindkét állítással vitába száll. Egyedülálló bravúr vagy az évtized botránya?

Szabó Imre szerint élen járunk klímavédelemben

Sajtótájékoztatón jelentette be kedden Szabó Imre környezetvédelmi miniszter, hogy Magyarország kiírta az első klímavédelmi lakossági programot, amely az állami szén-dioxid-kvóta eladásából befolyt összegből kerül finanszírozásra. Az ún. Zöld Beruházási Rendszer első építőkövét alkotó Klímabarát Otthon-pályázatra olyan panellakások jelentkezhetnek, amelyek hőszigeteléssel tennék energiatakarékosabbá otthonukat.

Míg a pályázók pénzmegtakarítást, a szaktárca jelentős, és főleg mérhető szén-dioxid kibocsátás-csökkentést vár. Ez esetben ugyanis újabb kvótavagyonhoz juthat hazánk, amelyet a Kiotói Egyezmény értelmében 2012-ig még áruba bocsáthat.

14-15 milliárd


Szabó szerint hazánk élen jár a Zöld Beruházási Rendszer (ZBR) kidolgozásában, ezt bizonyítja a július végén aktivizált, és novemberig elérhető Klímabarát Otthon-projekt is. A minisztérium állítja: a program rendelkezésére álló 14-15 milliárd forintból több tízezer panellakás energiahatékonysági felújítása válhat lehetővé, ez pedig évi 1-1,2 tonna kibocsátás csökkentést, valamint havi 10-15 ezer forinttal karcsúbb számlákat jelent.

Mint a sajtótájékoztatón elhangzott, a pályázaton a nyílászárók energia-megtakarítást eredményező felújítása vagy cseréje, homlokzatok és födémek hőszigetelése, épületgépészeti rendszerek korszerűsítése és felújítása, a megújuló energiafelhasználás növelése, a hagyományos energiahordozók megújulókkal való helyettesítése, az épületek nyári hővédelmének javítása, valamint az erkélyek beüvegezése kerülhet szóba.

Erős támogatás

Kiderült továbbá, hogy a pályázóknak minden eddiginél kisebb önrésszel számolhatnak. A panelalprogram alaptámogatása 35 százalék, de a jelentősebb szén-dioxid-kibocsátás megtakarítással járó beruházásokra akár 60 százalékos állami támogatás is igényelhető. 

Az épületek felújításával hosszú távon (mintegy 4 millió lakással számolva) körülbelül 5 millió tonna CO2 csökkentésre számít a szaktárca. Magyarország teljes eladható kvótamennyiségét 100 millióra becsülik a szakemberek. Az eladásokból eddig befolyt összeg mintegy 28,2 milliárd forintot tesz ki, ennek a felét költi el most a minisztérium a panelprgramra. A fennmaradó összeg a szaktárca ígérete szerint ősszel kerül felhasználásra, amikor is kiírják majd a nem panellakásokra vonatkozó energiahatékonysági pályázatot is.

A kvótavagyon eladásából finanszírozott Klímabarát Otthon-projekt a korábbi panelprogramokat váltja fel. Mint ismert, a panelprogram keretében tavaly mintegy kétmilliárd forintra pályázhatta a lakások.

A bejelentés kapcsán meg kell említeni, hogy korábban sokan bírálták a környezetvédelmi minisztériumot, mondván, nem adott pontos tájékoztatást a kvótavagyon értékesítéséből származó állami bevétel sorsáról, valamint, hogy állítólag szándékosan késleltette a ZBR beindítását.

Fidesz: hol a 30 milliárd?

Turi-Kovács Béla, az Országgyűlés környezetvédelmi bizottságának Fideszes alelnöke a HírExtrának a ZBR-rel, illetve az eddig értékesített kvótavagyonnal kapcsolatban elmondta, az emberek joggal várják el, hogy tájékoztatást kapjanak az eddigi eladásokról.

Turi szerint kérdéses, hogy ténylegesen megvan-e a szóban forgó közel 30 milliárd forint. „Eléggé autentikus” forrásokra hivatkozva azt nyilatkozta, hogy csupán a belga vevő megnyugtatása miatt indul a mostani program, mintegy garanciaként, hogy hazánk a kvótavagyon eladásból szerzett pénzét a nemzetközi egyezmények értelmében valóban a klímavédelemre fordítja.