A cseshma-e-safa-i lelőhelyen, amely Mazari-Sarif városától 30 kilométerre dél-nyugatra található, 2007-ben fedezték fel ókori települések nyomait.

Az afganisztáni francia régészeti expedíció (DAFA) közleménye szerint az a dél-koreai cég, amely az afgán kormány megbízásából építi a hegyi utat, nyomvonalát a lelőhelyen keresztül jelölte ki, noha lenne módja keletre kikerülni azt. "Sikerült megállítanunk a munkagépeket, felsorakozva előttük, ám másnap folytatódott az építkezés" - közölte Roland Besenval, az expedíció vezetője, hozzátéve, hogy az afgán törvények tiltják a régészeti helyszínek megsemmisítését.

A térségben a perzsa Akhaimenida dinasztia uralkodott Kr.e. VI. és IV. század között, egészen addig, míg Nagy Sándor át nem vette a hatalmat. A régió egészen a XIII. századig volt lakott.

"Ez egy stratégiai pont volt, ahonnan ellenőrizni lehetett a Közép-Ázsiát Indiával összekötő útvonalat. A mongolok 1220 körül söpörtek végig a térségen, porig rombolva mindent, ami az útjukba esett. Ezután a régió elveszítette stratégiai jelentőségét" - magyarázta Philippe Marquis, a DAFA régésze.

A leletek között 15 méter magas, 9 méter vastag falak vannak. s itt található a Zoroaszter-kultúsz egyik legkorábbi szentélye a világon. Ezen a vidéken, a lelőhelytől mindössze 30 kilométerre fekvő Baktriában (mai Balkh, Balh) született ugyanis Zarathusztra (Zóroasztér, Kr. e. 628. - Kr. e. 551.), a zoroasztrizmus prófétája.

"Nincs kizárva, hogy Zarathusztra is megfordult itt" - hangsúlyozta Philippe Marquis.
Kabul közelében egy 1700 éves város került végveszélybe az épülő kínai rézbánya miatt.