Az asztma görög eredetű szó és nehéz légzést jelent. Elsőként Hippokrátész, az orvostudomány atyjának tekintett görög tudós írta le ezt az allergiás betegségeket, amelynek jellemzője, hogy a hörgők beszűkülnek és mindenféle külső ingerre különlegesen érzékenyek. Bizonyos behatásra asztmás görcs alakulhat ki, ám a betegségnek vannak tünetmentes időszakai is.

A betegség pontos oka "orvosi rejtély", az azonban bizonyos, hogy a hajlam genetikailag örökölhető, s a por, a levegő szennyezettsége, valamint a szervezet fizikai megerőltetése hozzájárulhat kialakulásához.

A hullámszerűen visszatérő fulladásos időszakokban az asztmás görcsök mellkasi sípolással, búgással nyilvánulnak meg, a kiváltó ok lehet egyebek között házi por, dohányfüst, mikroorganizmus. Létezik sportasztma is, amikor az intenzív testmozgás váltja ki a légzési problémákat. A gyakori fulladások maradandó tüdőkárosodást okozhatnak, súlyos rohamban akár fulladásos halál is bekövetkezhet. Mai ismereteink szerint az asztma nem gyógyítható, de kezelhető, s az asztmás beteg teljes, aktív életet élhet.

Becslések szerint világszerte több mint 300 millió ember szenved ebben a betegségben, s számuk rohamosan növekszik. Az asztma világméretű előretörése megfigyelhető a felnőtteknél és a gyerekeknél is, de a gyermekek mintegy fele "kinövi" asztmáját.

Magyarországon mintegy százezer asztmás gyermek és több mint kétszázezer asztmás felnőtt él. Az elmúlt húsz évben sokat fejlődött a kezelés, a korszerű készítményekkel a betegek többségénél jól kontrollálhatók az asztmás tünetek. A világnap idei üzenete is erre hívja fel a figyelmet: "Meg tudod fékezni az asztmádat".