A cselszövő királyné

Négyszázkilencven éve, 1519. április 13-án született Medici Katalin francia királyné, aki híres mecénás és műgyűjtő volt, az emlékezet mégis a politikai ármánykodás nagyasszonyaként és hírhedt cselszövőként őrizte meg.

Apja II. Lorenzo, Firenze ura, anyja egy Bourbon hercegnő volt. A korán árvaságra jutott lány kiváló nevelést kapott, de csak azért, hogy a diplomácia sakktábláján minél értékesebb figurának számítson. Nagybátyja, VII. Kelemen pápa személyes vonzalmait figyelmen kívül hagyva 14 évesen összeházasította I. Ferenc francia király másodszülött fiával, Henrikkel, akit három év múlva II. Henrik néven királyává koronáztak.

Csapodár ura mellett udvarias tisztelet, de szomorú élet jutott osztályrészéül. Tíz évig még trónörököst sem sikerült szülnie, ezután aztán újabb tíz év alatt tíz gyermeket hozott a világra. Közülük három is (II. Ferenc, IX. Károly és III. Henrik) trónra lépett, de csak ketten élték túl anyjukat. Férjével való kapcsolata távolságtartó maradt és a politikához sem engedték közel, rávetült a királyi szerető, az ünnepelt szépség, Diana de Poitiers árnyéka.

A sok megaláztatástól megkeseredett, ám a politikai ármánykodás iránti tehetsége és olthatatlan hatalomvágya minden nehézség túlélésére képessé tette. Okkult tudományokba menekült, varázslókkal, csillagjósokkal (köztük volt Nostradamus is) vette magát körül, s állítólag kitanulta a méregkeverést.

1559-ben férje egy lovagi tornán életét vesztette, s Katalin végre a hőn áhított hatalom közelébe került. Fia, II. Ferenc azonban inkább támaszkodott felesége, Stuart Mária rokonaira, de egy év után ő is meghalt. Ekkor Katalin másik fia, a beteges és kiskorú IX. Károly lett a király, helyette anyja vette kezébe a kormányzást. A mindig gyászt viselő régenskirályné intrikái ellenére sem tudott megbirkózni a vallási köntösben jelentkező politikai és hatalmi viszálykodással. Katalin igyekezett a katolikusok és a protestánsok (hugenották) ellentéteit kihasználni, kijátszani őket egymás ellen, 1572-ben ő adta ki a parancsot a Szent Bertalan éji vérengzésre, a hugenották lemészárlására.

Károly 1574-ben meghalt, a trónt öccse, III. Henrik foglalta el, az utolsó Valois király fölött azonban már nem volt Katalinnak hatalma. Katalin 1589. január 5-én halt meg, néhány hónappal azelőtt, hogy fiát meggyilkolták - már nem érte meg, hogy a Bourbon és protestáns (bár utóbb a katolikus vallásra Párizs megér egy misét felkiáltással áttérő) IV. Henrik lépjen a trónra.

Zaklatott élete során irodalmárok, zenészek és festők pártfogója volt, bőkezűen építkezett. Ő építtette a Tuileriák palotáját is, s a blois-i kastélyban még ma is megtekinthető állítólagos boszorkánykonyhája.
Forrás: MTI