Most kiderül, miért is nem csökkentik a politikusok számát?

Egyesek kétkamarás Parlamentet akarnak, mások jónak tartják a HVG javaslatát, megint mások csak számokkal dobálódznak. A HírExtra utánajárt, hogy is gondolják ezt a jelenlegi politika erők.


KDNP: Kommunikációs összeomlás

Bár hétfőn sikerült értesíteni őket kérdésünkről, de arra a mai napig nem reagáltak. Ráadásul a KDNP sajtóosztálya mind mobil, mind vonalas telefonon teljességgel elérhetetlen az e-mail rendszerük meg „gondokkal küszködik”.

Jobbik: Kétkamarás parlamentet

Balczó Zoltán
alelnök megkeresésünkre elmondta, hogy a Jobbik azért nem foglalkozik a javaslattal, mert sokkal nagyobb volumenű választási átalakításban gondolkodik: alkotmánymódosítás és kétkamarás országgyűlés létrehozása. Ám személyes véleménye az van, mivel négy évig képviselő volt az 1998-2002-es ciklusban, ráadásul a Választási Reform Bizottság munkájában is részt vett. Tapasztalatai szerint nem lehet megegyezés az ügyben a pártok közt, hisz javaslataikat csak azért veszik elő, hogy az embereknek elmondhassák: én megtenném, én csökkenteném a létszámot - miközben száz százalékig tudják, hogy azokkal meg sem próbálnak konszenzusra jutni.

Maga a javaslat véleménye szerint megnöveli az egyéni képviselők szerepét, ami viszonylag erőteljes változás. „Az, hogy a megyei listát áthelyezi országos listára, további pontos elemzést igényel a pártok közötti mandátumelosztás kérdésében. A javaslat egésze átfogó változást nem okoz.” Már Zárug Péter Farkas politológus (nem ő az egyetlen – a szerk.) világosan megmondta, hogy a költségvetésben nem eredményezne jelentős változást, csak az emberek politikus-ellenességét szeretnék kielégíteni -mondta. Állítja, maga a javaslat azért született hogy a kérdés holdpontról elmozduljon, de ez nem elég.

Lehet Más a Politika: Csak a hangsúlyokkal van a baj


Schiffer András szerint a javaslat közel áll a párt elképzeléseihez. A dokumentum főleg azon megállapítása nagyon fontos - mivel ez egy jelzés a politikai elitnek -, hogy „nem a gombhoz kell varrni a kabátot”, tehát nem a számcsökkentéshez kell egy rendszert kitalálni, hanem fordítva. Helyesen állapítja meg azt is, hogy a választási rendszer alkotmánnyal szembehelyezkedő részeit fel kell számolni, hisz ez erősítik a polgárok politikától való elidegenedettségét is - közli. Ez mindenképpen egy lehetséges alternatíva, csupán a hangsúlyokkal vannak gondok.

Mi azt gondoljuk, hogy a feltárt alkotmányossági anomáliáknál is fontosabb az olyan változtatásokat eszközöljenek, amik a politikai mezőt felszabadítanák. Konkrétan: a kopogtatócédula-rendszer eltörlése, a bejutási küszöb 3 százalékra való csökkentése. Viszont van egy elem, ami nem jelenik meg a HVG-Medián javaslatában, ami az LMP szerint rendkívüli fontossággal bír. Mivel a pártokon belül sincs konkrét politikai verseny, és az elit megkövesedett a helyére, így mi azt javasoljuk hogy ír és ausztrál mintára a szavazók dönthessenek a listák helyezéseiről, így érdemben befolyásolják azt. Ez lehetséges úgy, hogy a szavazó állítsa össze a pártlista neki tetsző sorrendjét, de úgy is, hogy kap egy listát a jelölt politikusokkal, és párttól függetlenül dönti el, hogy ő kit hova rakna.

Political Capital: Továbbra is hiányzik a politikai akarat


A HírExtra által összegyűjtött pártvélemények megerősítették a Political Capital álláspontját, miszerint nincs meg a kellő politikai akarat a választási rendszer megreformálására. Ehhez ugyanis kétharmados döntés szükséges, így a Fidesz és az MSZP megállapodása nélkülözhetetlen (a kispártok több megoldásra is nyitottnak tűnnek, a szűk keresztmetszetet azonban nem ők jelentik). A legnagyobb ellenzéki párt elképzeléseiről annyi ismert, hogy 200 főben maximálná a képviselők számát, ennek módját azonban továbbra sem tárja a nyilvánosság elé, sőt az utóbbi időben kidolgozott számos reformjavaslat egyikéhez sem fűzött szakmailag értékelhető kommentárt.

Az MSZP részéről sincs meg a tényleges politikai akarat a megegyezésre, amit a miniszterelnök által februárban bejelentett reformjavaslat bizonyít: a választókerületek megszüntetésével olyan koncepciót tett le az asztalra, amely nyilvánvalóan nem lehetett elfogadható a pártstruktúráját a 176 egyéni választókerületre ráépített Fidesz számára. Wiener György a HírExtrának adott válaszából sem olvasható ki a megegyezés szándéka, pedig a Medián kezdeményezése kiküszöbölné a területi listák diszfunkcionalitását; ez pedig az MSZP által is szorgalmazott arányosítás felé mutatna.

Amíg a pártok nem lépnek ki a létszám-csapdából, és csak előzetesen nem egyeztetett reformjavaslatokkal állnak elő, nem várható érdemi előrelépés a választási reform ügyében. Kérdéses, hogy szükség van-e egyáltalán átfogó választási reformra. A választókerületek között kialakult, az egyenlő választójog elvét sértő aránytalanságok kiküszöbölése viszont sürgősen megoldásért kiált.