Sarkantyu Simon kiállítása

A család és gyűjtők tulajdonában lévő, eddig a nagyközönség számára nem ismert festményeket, grafikákat is bemutat Sarkantyu Simon (1921-1989) kétszeres Munkácsy-díjas festőművésztől a Dombóvári Helytörténeti Múzeum vasárnap nyílt kiállításán.

A tárlat gerincét a Magyar Nemzeti Galéria tulajdonában lévő nyolc csendélet, tájkép adja, amelyek a galéria raktárából kerültek Dombóvárra - mondta el az MTI-nek Kriston Vízi József, a múzeum igazgatója.

A május 4-ig látható kiállítás összesen 17 olajfestményt és számos grafikát mutat be, amelyek egy része a művész munkásságának korai szakaszából, a negyvenes és ötvenes évekből származnak, néhány közülük széles körben csaknem ismeretlen. A bemutatón szerepel többek közt a Madách Színház számára 1962-ben készült, ma már a színházban nem látható Komédia és Tragédia című pannóhoz készült olaj- és grafikatanulmánya. Újdonság egy 1940-ben készült kislány portréja, amelyet egy pécsi gyűjtő bocsátott a múzeum rendelkezésére, valamint 1944 és 1946 között, hadifogságban készült rajzai.

A tárlathoz kapcsolódva az érdeklődők megtekinthetik a művész egykori iskolájában, a mai Illyés Gyula Gimnáziumban látható Hősök emlékezete és a Szent Imre élete című szekkót is.
Basics Batrix művészettörténész a kiállítás megnyitóján arra hívta fel a figyelmet: nincs kellően feldolgozva a 20. század második felének magyar képzőművészete, amelynek Sarkantyu Simon is olyan alakja, aki felé tartozásunk van.

Sarkantyu Simon 1921-ben a Tolna megyei Pincehelyen született. 1941 és 1944 között Rudnay Gyula növendéke volt a Magyar Képzőművészeti Főiskolán, 1966-ban megalapította a Kilencek festői csoportosulást. 1960 és 1981 között a Magyar Képzőművészeti Főiskolán tanított volt. Szekkóit, pannóit Budapesten, Szekszárdon, Oroszlányban, Szombathelyen helyezték el. 1958-ban elnyerte a párizsi Salon Populiste Prix d,Honneur elnevezésű díjat. 1960-ban és 1967-ben Munkácsy-díjjal ismerték el munkásságát.
Forrás: MTI