Kőkorszaki modern család maradványai

A kőkorszakban is ismerték az ipari forradalom hatására elterjedt "szülők és gyerekek" összeállítású úgynevezett nukleáris családmodellt egy németországi régészeti kutatás eredményei szerint.

A Szász-Anhalt tartománybeli Alaunál feltárt 4600 éves sírban két felnőtt és két gyermek maradványai fekszenek egymással szembefordítva. A leletek DNS-vizsgálata kimutatta, hogy a 8-9 éves és a 4-5 éves fiú testvérek, a férfi és a nő pedig a szülők.

"Az együtt eltemetett felnőttek és gyerekek közti genetikai kapcsolat azt jelzi, hogy a klasszikus nukleáris családforma a történelem előtti időkben is ismert volt Közép-Európában" - írta leletegyüttest bemutató tanulmányában Wolfgang Haak, az ausztráliai Adelaide Egyetem kutatócsoportjának vezetője. "Tudomásunk szerint ez a legkorábbról származó családsejtlelet, amelyet genetikai vizsgálatok is alátámasztanak. A halálban megteremtett egység arra utal, hogy az életük során is egységet alkottak az elhunytak" - áll az amerikai tudományos akadémia közleményeinek (PNAS) kedden megjelent számában.

Az Alaunál feltárt sírokban összesen 13 felnőtt és gyerek maradványaira bukkantak. Van köztük újszülött és harmincévesnél idősebb felnőtt is. Többen egymással szemben és egymásba fonódó karral fekszenek. Valószínűleg mindannyian egy váratlan rajtaütésben haltak meg, és a túlélők temették el őket egyszerre. Az egyik nő koponyája összeroncsolódott, egy másiknak pedig valamilyen hajítófegyverből származó kőlövedék fúródott a hátába. "Haláluk gyors volt és erőszakos, a kőbaltákkal és nyilakkal ejtett sebek arra utalnak, hogy páran védekezni próbáltak" - írták az ausztrál kutatók.

A fogazatok vizsgálatával a kőkorszaki közösség formálódásáról nyertek adatokat a régészek. Kiderült, hogy a nők nem ugyanabból a régióból származnak, mint a férfiak és a gyerekek. A férfiak tehát más vidékeken kerestek partnert maguknak, és az volt a szokás, hogy a nő költözik a férfihoz. "Ezek a hagyományok segítettek megelőzni a csoporton belüli házasodásból adódó problémákat, a beltenyészetet, és erősítették a csoportok közti kapcsolatokat" - áll az ausztrál kutatók tanulmányában.
Forrás: MTI