125 centiméter átmérőjű kőérmére bukkantak régészek

A gyűrű alakú kőérmére Észak-Hvanghe tartományban bukkantak. Az egykori fizetőeszköz külső átmérője 125 centiméter, a belsőé 22 centiméter, vastagsága pedig 12 centiméter.

A helyszínen a régészek mintegy félszáz sírkamrát is találtak, amelyek korát ötezer évesre becsülik. Az archeológusok feltételezése szerint az érme is ebből a korszakból származik.

Korea területén több tízezer éves kőkorszaki települések is ismertek. 5-6000 évvel ezelőtt mongol és tunguz törzsek népesítették be a félszigetet. A legendák szerint Kr. e. 2333-ban Tangun volt az államalakulat első uralkodója, egy másik eredetmonda szerint pedig a kínai Sang Jin (Shang Yin) dinasztia leszármazottai uralkodtak Kr. e. 1121 és 194 között a félszigeten.

Kr.e. 109-ben a kínai Han-dinasztia hódította meg a félsziget északi részét: százéves uralmával megalapozva a kínai civilizáció és kultúra máig tartó befolyását. A kínai hódítók kiűzése után a különböző törzsek időszámításunk kezdete táján három államalakulatot hoztak létre: ez Kogurjo (északon) valamint Pekcse és Szilla (délen,). Az egymással és Kínával folytatott több évszázados küzdelemből Szilla került ki győztesen, s 668-ban egyesítette a félsziget túlnyomó részét.