A Nagyvilágban horvát költők és írók

Horvát különszámot állított össze a Nagyvilág című világirodalmi folyóiratban Lukács Laura budapesti és Marko Gregoric zágrábi műfordító, a különszámot pénteken este mutatják be a Magyar Írószövetség Klubjában.

Lukács Laura Párizsban ismerkedett meg Marko Gregoriccsal és a műfordítónőt - aki angol és portugál nyelvből dolgozik - meglepte, hogy a szomszédos országbeli kolléga mennyire érdeklődik a magyar kultúra, irodalom után.

Itthon a történetet meghallva Fázsy Anikó főszerkesztő elhatározta, hogy horvát irodalmi különszámot készítenek a Nagyvilágban, mert fontos, hogy a szomszédságban élő olvasók tudjanak többet egymás irodalmáról, költészetéről.

Marko Gregoric a szerkesztést és a prózafordításokat készítette, Lukács Laura segítette, a lapszámot pedig Horvátországban készült város- és tájfotóival gazdagította. A verseket horvát nyelvből Fenyvesi Ottó, Magyarországon élő vajdasági költő fordította le magyarra.

A szerzők között van Miroslav Krleza ((1893-1981), a horvát irodalom és az egykori Jugoszlávia kulturális életének kiemelkedő személyisége. A pécsi kadétiskolát végzett, magyarul is jól tudó író Miljenko Stancic (1926-1977) varasdi születésű, a mágikus realizmus stílusában alkotó festőről szóló esszéjével kezdődik az összeállítás, s utána a festőművész képei láthatók színes melléklet gyanánt.

Szerepel a folyóiratban többek között Antun Soljan (1932-1993) neves egzisztencialista novellista, Miljenko Jergovic szarajevói születésű, ismert fiatal horvát regényíró, Vesna Parun költő, Neven Usumovic prózaíró, fordító, aki Bodor Ádám Sinistra körzet című regényét ültette át horvátra. A Nagyvilág horvát számát Dubravka Ugresic esszéje zárja.

Neven Usumovic ott lesz a különszám budapesti bemutatóján csakúgy, mint Marko Gregoric és Dinko Telecan költő, műfordító.

A Nagyvilágban szereplő valamennyi horvát író és költő szövegét friss fordításban olvashatja az érdeklődő - jegyezte meg Lukács Laura.
Forrás: MTI