Kuroszava rajzai Párizsban

Kiállítás nyílt a párizsi Petit-Palais-ban Kuroszava Akira legendás japán filmrendező (1910-1998) Európában eddig ismeretlen rajzaiból.A 87 ceruzarajz, pasztell és akvarell három nagy filmjének, a Kagemusának (Árnyéklovas), a Rannak (Káosz) és az Álmoknak

A rendező festőként kezdte pályafutását, de hamar elhódította őt a filmművészet. 1978-ban kezdett újra festeni, amikor a Kagemusához készített képeivel elnyerte George Lucas és Francis Ford Coppola tetszését. A két amerikai rendező-producer segített neki szponzort találni filmjéhez. Hazájában ugyanis az 1970-ben készült, egy nyomornegyed életét döbbenetes erővel bemutató filmje, a Dodeskaden után kegyvesztett lett és megvonták tőle a további támogatást.

A rajzok célját maga Kuroszava magyarázta el egyik interjújában. Elmondta, hogy ezekben kristályosítja ki filmjeinek jeleneteit, dolgozza ki a szereplők mozdulatain, öltözékét, ezekben fejezi ki érzelmeiket, lelkiállapotukat, amelyeket a színek tudatos kiválasztásával is hangsúlyoz. Ezzel segíti a színészeket is abban, hogy megértsék az egyes jelenetek légkörét, értelmét, és mag is csak ezután tud nekifogni a forgatásnak.

A képek ragyogó, kék, sárga, terrakotta színein erősen érződik Van Gogh, Chagall, az impresszionisták hatása. Meseszerűek, megmozgatják a fantáziát. A Káosz portréi pedig a japán no színház maszkjainak csodálatos másai. Nem véletlen, hogy a rendezőt összekötő hídnak nevezték a keleti és a nyugati kultúra között. A látogató arról is megbizonyosodhat, hogy a rajzok ugyanolyan kifejező erejűek, olyan érzelmi töltésűek, mint a filmek, amelyekhez készültek.

A háború értelméről, az identitásról, az ambícióról filozofálnak a Kagemusa képei. A félelemről, a kíváncsiságról, a bátorságról szólnak az Álmokéi. Ugyanakkor tele vannak játékossággal is, mint például az a Van Gogh-sorozat is, amelybe belecseppen a rendező is - írta a Le Figaro című francia napilap. A kiállítás 2009. január 11-ig tekinthető meg.
Forrás: MTI