A Fortuna istent bőségszaruval ábrázoló, a II. század végén készült falfreskó egykor római épületet díszített, csakúgy, mint a kőbe faragott sas. A XVI. századból, I. Ferdinánd magyar király idejéből fennmaradt, bőrerszénybe rakott kétszáz ezüstdinárt és V. Károly spanyol király verette hat ezüsttallért feltehetően kereskedő vagy zsoldos rejtette el egy veremben. Ezen érmék már akkoriban is sokat értek, egy házat lehetett kapni értük. Ennek ellenére a pénzt nem a tulajdonosa, hanem kevesebb mint félezer évvel később, a régészek ásták ki - mondta el Tóth István Zsolt.

Utalt rá: a Baranya Megyei Múzeumok Igazgatóságának régészei február és július között kézi erővel mintegy háromezer köbméter földet mozgattak meg a 2009 végére kétmilliárd forintból felépülő, 275 parkolóhelyes mélygarázs háromezer négyzetméteres építési területén. Ennek eredményeképpen őskori hamvasztásos temető sírjait, I-II. századi római vízelvezető árkokat, útrészleteket, épületmaradványokat, edényégető kemencét, késő római temetőt, oltárkövet, s padlófűtéshez használt csatornát is feltártak.

A középkorból Árpád-kori kerámiák, Zsigmond király uralkodása alatt készült kályhacsempék, különböző üvegek, törökkori épületek romjai, egy Pál apostolt ábrázoló kőfaragvány és egy befejezetlen pince került elő. Utóbbi védettséget kapott, így a mélygarázst annak megőrzésével építik meg.

Nagy Erzsébet, a múzeumi igazgatóság régészeti osztályának vezetője azt mondta: a régészeti szempontból nagy területen végzett ásatások eredménye nemcsak az év végén egy kiállítás keretében a nagyközönség számára is megtekinthető értékes leletek megtalálása volt, hanem az is, hogy sikerült megismerni a római kori Pécs, azaz Sopianae különböző időszakait. Erre az eddigi kutatások nem adtak lehetőséget.