Atombombával a műkincshamisítók ellen

A cézium 137-es és a stroncium 90-es izotópjait először az 1945 júliusában Új-Mexikóban felrobbantott amerikai kísérleti atombomba szabadította fel, majd ezt követően a hirosimai és nagaszaki támadások. E radioaktív izotópok a földfelszínre és a növényekbe kerültek, és megtalálhatók minden, 1945 után készült festményben, mivel a festékek higítására használt olajok - mint például a terpentin - növényi eredetűek. Az orosz kutatók bizonyosságot szereztek arról, hogy a cézium 137 és a stroncium 90 csak a '45 után készült művekben található meg.

A tudósok az atombombával való műkincsvizsgálat ötletét Jelena Basznertől, a szentpétervári Állami Képtár XX. századi gyűjteményének kurátorától kapták, aki munkája során egyszerű módszert keresett a hamis műtárgyak kiszűrésére, mivel az 1900-as évek elejének orosz avantgárd alkotásait nagy számban hamisították a hatvanas években.