A biológiai sokféleség megőrzése

Május 22. a Biológiai Sokféleség (Biodiverzitás) Nemzetközi Napja, amely arra hívja fel figyelmet, hogy mennyire fontos az élővilág változatosságának megőrzése. A világnapot 2001-től ünnepelik az ENSZ 2000 decemberében hozott döntése alapján.

Az egyezmény célul tűzte ki, hogy 2010-re világszinten jelentősen mérsékeljék a biológiai sokféleség csökkenésének ütemét, ezt később a Fenntartható Fejlődés Világcsúcs is elfogadta. Az Európai Unió a globális vállalásnál ambiciózusabb célt tűzött maga elé, ugyanis az Európai Tanács 2001-ben göteborgi ülésén vállalta, hogy Európában 2010-ig megállítja a biológiai sokféleség csökkenését.

A biológiai sokféleség megőrzése rendkívül összetett feladat: meg kell védeni a természetes élőhelyeket, az ott élő ökoszisztémát, emellett az oktatás, az ismeretterjesztés, a környezettudatos szemlélet formálása is elengedhetetlen.

Földünkön körülbelül 20-30 millió faj él - ebből csak alig 1,8 milliót ismerünk -, ez a sokaság és változatosság tette lehetővé, hogy az élet fennmaradjon. Az élővilág sokféleségét a környezetátalakítással kapcsolatos emberi tevékenység súlyosan veszélyezteti, s ennek következménye több százezer faj eltűnése. Kutatások szerint évente 140 ezer faj pusztul ki; egyes természetvédők szerint a dinoszauruszok eltűnésétől számított legsúlyosabb válságot éljük át. (Ugyanakkor eddig ismeretlen fajokat is felfedeznek: ebben az évezredben már kétezernél is többet.) Találó megfogalmazás szerint "egy faj eltűnésével értékes genetikai kincset is elvesztünk: olyan ez, mintha elvesztenénk egy híres festményt".

Európában is komoly fenyegetettség jellemzi az élővilág faji sokszínűségét: a kontinensen 800 féle növény, a madarak 40 százaléka számít kifejezetten veszélyeztetettnek. Az élőlényekre az élőhelyük elvesztése és a globális felmelegedés jelenti a legnagyobb veszélyt.

Az ENSZ nemzetközi tudóscsoportjának tavaly nyilvánosságra hozott jelentése szerint Magyarország a világ egyik legsérülékenyebb országa a klímaváltozás természeti sokszínűségre gyakorolt hatása szempontjából, mert a magyarországi átlaghőmérséklet emelkedése majdnem másfélszer gyorsabb a globális felmelegedés üteménél. Az elmúlt évben elfogadott Új Magyarország Vidékfejlesztési Programban kiemelt szerephez jut egyebek mellett a biodiverzitás megőrzése is.

Forrás: MTI