Tóth Zsuzsanna tájékoztatása szerint a költő gyermek- és ifjúkorának színhelyén rendezett kétnapos programsorozat nyitányaként, pénteken tartják az általános- és középiskolások, valamint a felnőttek országos Vajda János-szavalóversenyét.
"Bölcsőtől a koporsóig" címmel a váli viseletekből nyitnak kiállítást, s tárlaton mutatják be a falu épített és természeti értékeit.
Megkoszorúzzák a költő száz éve felállított szobrát, és átadják a Vajda-díjat is, amellyel a falu kulturális életéért kiemelkedő munkát végzők tevékenységét ismerik el.
A rendezvénysorozat a Vajda János számos verséből ismert váli erdőben, az ott megbúvó Vajda-emlékházban és környékén folytatódik. Különleges programként az érdeklődők sétakocsin eljuthatnak az év többi napján a látogatók elől elzárt vadászházba is.
A Vajda Napokon színes programok, köztük borlovag-avatás, valamint a reneszánsz jegyében rendezett gálaműsor is várja a váliakat, valamint a vendégeket.
Vál őrzi és ápolja Vajda János (1827-1897) emlékét - hangsúlyozta Tóth Zsuzsanna, felidézve, hogy a költő gyermek- és ifjú korának nagyobbik részét töltötte a faluban, pontosabban a váli erdőben, ahol édesapja az Ürményi-család főerdészeként dolgozott - idézte fel.
Vajda János a XIX. század második felének egyik legnagyobb lírikusa, Petőfi forradalmi-plebejus eszméinek ápolója, Ady költészetének előfutára volt. 1848-ban a márciusi ifjak csoportjához tartozott, a szabadságharcban fegyverrel harcolt. Világos után büntetésből besorozták az osztrák hadseregbe. Élete végéig hű maradt a 48-as eszmékhez. Költészetének jelentős alkotásai a Gina iránti szerelem hatására írt versek. Politikai és szerelmi költészetének legszebb alkotásai az 1870-es, 80-as években születtek. Munkásságának igazi jelentőségét csak a XX. század elején ismerte fel Ady Endre, aki "szent elődjének" tekintette. 1926-ban emlékére Vajda János Társaság alakult. Az általa sokszor megénekelt váli erdőben 1997-ben nyitottak emlékmúzeumot tiszteletére.