Az alkotó az MTI-nek nyilatkozva hangsúlyozta: örül, hogy egészségben megkapta a díjat, amelyet elismerései sorában "magasan az első helyen" tart számon.
Hozzátette: a legmagasabb állami kitüntetést az általa képviselt irodalmi irányzat, magatartás és eszmerendszer elismerésének tartja.
A József Attila-díjas író, aki a Nap utcai fiúk című film egyik forgatókönyvírója volt, köszönetet mondott főleg filmes kollégáinak, valamint Szakonyi Károly írónak a jelölésért, és reményét fejezte ki, hogy a díj nemcsak neki, de finanszírozóinak is új lendületet ad.
Mint mondta, jelenleg Makk Károly rendezővel készítenek tévéfilmet, és két napjainkban játszódó, világszemléletét tükröző történet forgatókönyvét írja.
"Világéletemben morális szempontból politizáltam, az én kamaszkorom óta változatlan eszmerendszerem az empátia, a szolidaritás, a szegények, elnyomottak, betegek, kizsákmányoltak és nők melletti egyértelmű kiállás" - hangoztatta az alkotó.
Kertész Ákos legnépszerűbb kötete, a Makra című regény 11 fordításban, több mint egymillió példányban kelt el világszerte. A hetvenes évek sikerkönyve a tehetséges, de az egyénisége miatt elbukó Makra Ferenc történetét meséli el. A magyarul először 1971-ben megjelent mű az ötvenes és hatvanas évek munkásainak hétköznapi életét - azon belül az 1956-os forradalmat is - eredeti módon bemutató leírásaival nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a világ megismerje a "szocialista valóságot".
Az idei filmszemlén mutatták be Dettre Gábor Tabló című művét, amely Kertész Ákos A gyűlölet ára című, 1992-ben megjelent regénye alapján készült. A történetben egy roma származású nyomozónak kell kiderítenie, ki ölte meg az újgazdag műkereskedőt, a gyanúsított, akire "rá akarják verni" az esetet, szintén roma.
Ugyancsak Kertész Ákos írásából dolgozott Gothár Péter, akinek Tanúvallomás című filmje szintén a 39. Magyar Filmszemlén debütált.
Tavaly októberben kezdték vetíteni a mozikban Szomjas György filmjét, A Nap utcai fiúkat, amelyet egyik forgatókönyvíróként jegyzett Kertész Ákos. Az 1956-os forradalom idején, október 23. és november 4. között játszódó film három budapesti fiatal forradalmi cselekményekbe sodródását és szerelmi háromszögét mutatja be.
Kertész Ákos 1932-ben született Budapesten, az egyetemi évek, valamint karosszérialakatosi kitérő után 1966-tól 1992-ig a Mafilm dramaturgja, 1994-től egy évig az Élet és Irodalom olvasószerkesztője volt. Munkásságáért 1972-ben és 1984-ben József Attila-díjjal, 1990-ben Arany János-díjjal, 2002-ben a Táncsics Mihály Alapítvány életműdíjával ismerték el, 2002-ben Budapest díszpolgárává választották.
Főbb művei: Hétköznapok szerelme (1962), Sikátor (1965), Makra (1971), Névnap (1972), Kasparek (1979), Családi ház manzárddal (1982), A világ rendje (1984), Másnaposság (1990), A gyűlölet ára (1992), Akár hiszed, akár nem (1994), Tündérmesék (1999), A tisztesség ára (2000), Zé (2000), Még a kapanyél is elsülhet (2001), A Nap utcai fiúk (2006).