A hajszárító a porszívótól származik

Az első elektromos hajszárítót végül Alexandre F. Godefoy alkotta meg 1890-ben. Később ő dolgozta ki a háztartásban használatos kézi hajszárító prototípusát is, 1920 táján.

Az angol shampoo szó - és a magyar sampon is - a szanszkrit-hindi champa szóból származik, amely a Michelia champaca nevű növény virágára utal. Ebből régen illatos hajolajat készítettek.
Az egyiptomiak is használtak forró vasrudakat a tűző naptól védő és egyben tekintélyt kölcsönző parókák készítésére.

Ám a hullámok kiegyenesítésére szolgáló hajvasalót, amely lényegében két, egymáshoz erősített és felmelegített vaslap volt, Marcel Grateau párizsi fodrász kezdte alkalmazni. Ugyanakkor a göndörítésre szolgáló sütővasat is ő használta először - még mindig emlékeznek néhányan a Marcel-hullámra.
A hajbalzsamok egyik legfontosabb összetevője a korábban csak égési sérüléseknél jótékony Panthenol. Ez jól tapad a hajszálakhoz, segít lesimítani a durva, egyenetlen szálakat és fényessé teszi a hajat.

Már az ókorban szükség volt a frizura rögzítésére, főleg a bonyolult, súlyos hajviseletek esetében. Ezt annak idején agyag és gumi segítségével oldották meg. A negyvenes években sört, citromlevet vagy cukros vizet szórtak a hajra. Az első hajlakk az aeroszol elterjedésével kezdte meg világhódító útját.